Kornis család. (Göncz-ruszkai, gróf.)

Teljes szövegű keresés

Eredetéről különböznek a vélemények *, de oklevél igazolja magyar származásukat, mely szerint a XIV. század elején a Thobajdi családból vevék kiágazásukat. Ugyan is Isypi Péter az Abaujban fekvő Ruszkát Debrő Istvánnak véghagyományozza, de miután ez nótáztatott, uj véghagyományt szerez, és abban Ruszka helység birtokosaivá Thobajd Bertalan és általa testvéreit Thobaydi Antalt és Cornist tevé, mely hagyományt Zsigmond király 1403-ki nov. 5-én kelt kiváltság-levelében megerősité *. E Thobaydi Cornistól vevé a család kétségkivül a Kornis nevezetet, és igy jutott ősi előnevéhez is, a göncz-ruszkai praedicatumhoz. Nevezett Cornis-nak gyermekei már atyjok nevéről Kornisoknak neveztetnek. És igy fordúl elő már nevezett Cornisnak fia 1445-ben: Cornys János mint az Abauj megyei nemesség egyik követe, ki azon pontokat szintén aláirá, melyeket Rozgonyi György országbiró, és pelsőczi Bebek Imre a felső magyarországi részek kapitányai, valamint dobrai Barczal Miklós Giskra Jánosnak csakugyan a mondott részek kapitányának meghatalmazottjával és azon részek nemességével és városai küldötteivel tartott közgyülés folytán a legutóbbi (1444-ki) pesti országgyülés végzeményeinek sikeresitésére és fentartására nézve megalapitának *.
Mikola Hist. geneal. Transyl. 8. lap. nagyon helyesen irja, hogy e család 1393. táján Magyarországban Görcz-Ruszkán támad, mert itt veszi eredetét. Engel igen nagy tévedéssel franczia eredetüeknek tartá. Mások orosz eredetről szólnak, de ez is csak annyiban áll, mennyiben Abauj, Bereg, Zemplin stb. megyékben Ruszka táján vannak orosz vagy jobban rusznyák lakosaink; kik között élt a Thobaydi magyar nemzetségből eredt Kornis család.
Huszti Vajvodae Transylv. pag. 94., hol az oklevélben Zsigmond király igy szól: „Annuentes Petro de Isyp, út ipse possessionem suam Ruszka vocatam Bartholomaeo de Thobayd et per eum Antonio et Cornisio de dicta Thobayd fratribus eiusdem Bartholomaei uterinis legandi dandi … meram et omninodam habeat plenitudinem potestatis.“
Gr. Teleki Józs. Hunyadiak kora X. köt. 168.
E Jánosnak fiai valószinűleg Kornis Benedek és Miklós.
Benedek 1500-ban leleszi prépost, drivesti püspök, a váradi püspök helytartója, előbb váczi kanonok volt, és innen lépett a premontrei szerzetbe. Nevezett évben tiltakozott Király-Helmecznek a Palóczy család részére tett adományzás ellen *. 1501-ben Kornys Benedek leleszi prépost nemes szegedy Marazty Mihály fiának Lászlónak szabadságot ád gyóntató-lelkészt maga számára választani *. 1502-ben már őt ruszkai Kornis Benedeknek találjuk irva, és egyszersmind egri megyei papnak nevezve, midőn Péter bibornok meghagyja a váczi püspöknek, hogy Benedeket a simonia-tól oldozza föl *. Benedek testvére
Szirmay C. Zemplin not. top. 316. 327.
Kaprinai Mss. B. tom. 43 p. 241.
Kaprinai Mss. B. tom. 43. p. 243.
Miklós 1480-ban élt. Ennek fiai János és Miklós.
Mielőtt a család leszármazási fáját, és az Erdélybe szakadás történetét megérintenők, meg kell jegyeznünk, hogy a család már valószinűleg Zsigmond királytól nyeré a nevére czélzó egyszarvú (unicornis) czimerét, mely a paizs kék mezejében hármas halmon ágaskodik, és mely a paizs fölötti sisak koronájából is kiemelkedőleg ismétlődik, mint azt itt a metszvény is már grófi czimerképen ábrázolja.
Abauj megyében birt Göncz-Ruszkán kivül, a család birtokai egyéb megyékbe is elterjedtek, igy Bihar megyében Papmező várat és uradalmat, Zaránd megyében Deszna várat tartozékaival, továbbá ezzel egy folytában a Belényesi jószágokat, Szatmár vármegyében a szinyér-váraljai örökséget birták *.
Mikola id. h. 8.
Erdélybe Szapolyai János korában szakadt a család, és mint következtetni lehet Kornis I. Miklósnak fia János által, ki Szapolyainak mint királynak híve volt Ferdinand ellenében, ki első lakósa volt Erdélynek a családból, és mivel a székelyföldön Udvarhelyszékben nyert birtokokat, innen Székely-Kornisnak is neveztetett *; és utódai homorod-szentpáli előnévvel is irák magukat. János 1537-ben Tokajnál a Tiszába veszett *.
Mikola id. h. 8. Téved Kállay F. Székely nemzet 258. lapon, midőn azt véli, hogy a szentpáli és ruszkai Kornis két különböző család. Az előbbi (szentpáli) előnevüeket törzsökös székely családnak állitván.
Zermegh Schwandtnernél II. 410.
A családfa következőleg jő le:
I. Miklós 1480.; I. János † 1537.; II. Miklós † 1529.; III. Miklós tanács úr 1556. (Bikli Bora); Mihály 1562. (Erdélyi Sára); II. Gáspár † 1601. huszti kap. (1. Dóczy Erzse. 2. Horváth Anna); III. György kolosi főisp. 1618. (Sajgal Kata); Boldizsár 1610. háromszéki főkapit. (Keresztúri Kata); Zsigmond 1636. bihari fő-főispán (Pálffy Ilona); István jesuita; Ferencz kolosi főisp. 1649. (Wesselény Kata); Bora apácza; Krisztina (b. Perényi Ferencz); Anna (b. Perényi Gábor); III. Gáspár 1662. marossz. főkap. (1. Balássi Erzse. 2. Csáky Mária); Folyt. II. táblán.; Kata (b. Haller János); Margit (1. Kacza Tamás 2. Bogáthy Bold.); Ilona (Mikó Fer.) Farkas udvarh. fő kir. biró † 1602. (1. Petky Kata. 2. Bethlen Krisztina); Miklós. † 1603.; Zsigmond.; Ferencz (kápolnai Bornemisza Judit); Margit (Rédei János) István 1630.; Pál; Ádám; Mária (Bánffy Bold.) Gáspár. † 1680. t.; Borbála 1664. (Paczolai István); Anna (Székely Mózses); Judit (Pécsy Simon); Kata (dersi Petki János); Ferencz.; György.; II. János.; II. János tokaji kapit. 1540.; I. György; I. Ferencz (Futó Dora); I. Gáspár.; I. Boldizsár; Péter.;
II. tábla.
báró Gáspár, ki az I. táblán. marossz. főkap. 1662. (1. Balassi Erzse 2. Csáki Mára); István gróf 1714. Fejér és küküllői főispán (Gyerőfi Bora); Éva (petki Nagy Bold.); Antal 1742. (1. Mikes Mária. 2. gr. Petki Anna); Krisztina (Bornemisza Ignácz); Mihály gub. consil. (Pálffy Karolina); Anna (b. Huszár Antal); Antal (Toroczkai Anna); Anna-Mária (Kemény Farkas); Anna (Haller István); Róza † 1847. (gr. Karacsai Sándor); Anna (Haller György); Krisztina apácza.; Antal. †; Ferencz. †; Margit (Lázár Fer.); Zsigmond gróf, főkormányzó † 1731. (Bálinthit Zsuzsa); Zsigmond 1735. (Haller Anna); Zsuzsa (Lázár László); Ferencz 1729. (1. Petki Zsuzsa. 2. Gereb Zsuzsa); Ferencz püsp.; Klára (Chamus); Krisztina (Haller Istv.); Anna (Lázár János); Gáspár (Haller Klára); Ferencz; Amália (b. Perény Bert.); III. Zsigmond 1808. szoln. főisp. (1. gr. Gyulay Kriszt. 2. b. Kemény Czeczil.); János † 1840. főkorm. (1. gr. Földváry Teréz. 2. b. Szentkereszti Klára); Gábor őrnagy (gr. Kún Zsófia); Gabriella. Ilka. NN. Viktor.; Sámuel (gr. Toldalaghi N.); Ferencz.; Albert; Mária (b. Onaghten József); Zsigmond (Mikes Zsuzsa); Zsigmond † 1854. (b. Győrffy Berta); Klára (Teleki Tamás); Anna (Macskási Ferencz); Ignácz (Teleki Anna); Mihály (ikt. Bethlen Kata); Miklós. Ádám. Anna. «»Kára (gr. Károlyi Ede); Károly (Haller Anna); Alexandra. György. Anna. Luiz (báró Gerliczy Felix); Imre (Bálintith Mária); Elek (Kornis Zsuzsa); Anna. Alice. NN.; Klára (Toroczkai Sándor); Teréz (Dindár István);
A családfára visszatekintve, I. Miklósnak fiáról Jánosról már elmondtuk a történet reá vonatkozó adatait. Ennek testvére II. Miklós, ki már 1523-ban szerze Homoród-Szentpálon birtokot *; 1529-ben Báthori István I. Ferdinand vajdája által megfogatván, megöletik.
Kővári szerint a gyula-fejérvári káptalan okmányai szerint; e káptalanban a családról 48 oklevél látható.
I. Jánosnak fiai közűl II. János * 1540-ben Tokaj vár kapitánya volt, midőn Budán Izabella királyné hűségére esküdt föl, miután Tokaj és több más vár is annak volt jegyben igérve *.
E János nincs Kővári táblázatán, korát tekintve, ide helyhezhető.
Budai Fer. Hist. lex. II. 486.
III. Miklós 1548-ban a székelység részéről Martinuzzi mellé rendeltetik tanács úrnak a tordai gyülés által, 1556-ban Petrovics mellé rendeltetik hasonló minőségben *. Már 1540-ben Andrásy Mártonnal együtt vezeté a szászokat és székelyeket, a kivel Erdélyben Diód és Almás nevű várakat is elfoglalta a pártos Balassa Imrétől *. 1547-ben mint székely tiszt fordúl elő a Brassóiak perében *. E Miklós már a h.-szentpáli előnevet használta. Testvére I. György volt, ki unokájában Péterben halt ki.
Benkő Ransylv. gen. I. 216. – Kállay id. h. 258.
Budai Fer. id. h. I. 42.
Pomarius Kállaynál id. h. 258.
Nevezett III. Miklósnak nejétől Bikli Borbálától következő gyermekei voltak: I. Mihály, II. Gáspár *, Margit, Ilona, Farkas, Ferencz, György és János.
Ezen I. Gáspárt Mikolá id. h. Ferencznek a Futó Dorottya férjének fiául irja, és ugy hozá le tőle ágazatát. Itt Kővári táblázata szerint maradt e részben a nemzékrend.
I. Mihály, szintén Szent-Pálról irá előnevét. 1558. sept. 28-án a fejérvári gyülésben az adó számvitelére neveztetik ki *. Emlitetik az 1560- és 1566-ban tartott országgyülés végzéseiben is. 1562-ben János Zsigmond ellen a felkelő székelységgel tart, miért rövid ideig fogságba kerül *. 1569-ben Marosszéken Vadasdon két jobbágyos telket kapott. 1599-ben futással menekült. 1601-ben őt is Mihály vajda öleté meg *.
Kállay id. h. 258.
Forgách Commentarii 298. V. ö. Wolph. Bethlen II. 20. – Kazy Hist. tom. I. 9.
Kazy Hist. I. p. 9.
Farkas nagy tekintélyű ember a székelyek között, 1576-ban Báthori Istvánt a lengyel tórnra kiséri. 1584-ben egyike azon követeknek Báthorihoz, kik a három elnök helyébe egy gubernátort kértek. 1595-ben a székelység egyik főkapitánya a feketehalmi táborban. 1599-ben Báthori Andrással tart, de az oláhok által elfogatik, és Mihály vajda katonái által a fejérvári börtönben megöletik *. Vallásra nézve az unitariát követé. Teste a morgói mezőn temettetett el, s fölébe kápolna emeltetett *. Egyik leánya Zalasdi Miklóshoz ment férjhez *. Fiai közűl
Wolph. Bethlen. V. 2. 165. – Enyedi Pál Mikónál 179.
Mikola id. h. 9.
Wolph. Bethlen. V. 468.
Miklós és Zsigmond, kik mind ketten Hom.-Sz.-Pálról irák neveiket, 1603-ban Székely Mózses részén a Bárczán estek el *. Ezeknek testvére
Wolph. Bethlen. V. 408.
Ferencz 1609. táján Udvarhelyszék főkapitánya volt *. Nejétől kápolnai Bornemisza Judittól két leánya és egy fia István maradt, kinek azonban unokájában Ádámban ágazata kifogyott; mert nevezett Ádámnak csak leánya: Mária Bánffy Boldizsárné volt.
Kállay id. h. 258.
Vissza térünk III. Miklósnak fiához I. Gáspárhoz. Ez kora legtevékenyebb embere. 1570-ben Báthori István részéről Lengyelországban jár, hogy ott királylyá választatását előmozditsa. Utóbb Báthori Zsigmond alatt a törökkeli barátság fölbomlására szavazott. 1594-ben mint huszti kapitány, a törökkel beküldött tatárokkal Mármarosban megharczol, de csatát veszt *. int Báthori Zsigmond híve több jószágot nyer, igy 1596. dec. 25-én Radnótot, honnan radnótinak is irá előnevét *. Eleinte Báthori András fejedelemmé választatásának ellene szavaz, utóbb beleegyez *. Ez időben Mihály vajda beütvén Erdélybe, ő küldetik Rudolfhoz segélyért, és igy megy Erdélybe Básta; erre Mihály vajda Kornis Gáspárt 1600-ban katonáival együtt összevagdaltatá *. Neje kettő volt, az első Dóczi Erzsébet, a második Horváth Anna, ki 1595-ben halt meg. Ezektől lettek gyermekei György, Boldizsár és Zsigmond. Ezek közűl.
Wolph. Bethlen tom. III. 353. 356. 430.
Kővári id. h. Lásd róla oklevelet Fábián Arad várm. 223.
Wolph. Bethlen. IV. 217. 223. 406. Istvánffy 1686-ki kiadás 450–456.
Wolph. Bethlen tom. V. 3. 5. 35. – Mikó Erdélyi tört. adatok. I. 59.
Boldizsár már 1581-ben – mint Kővári megjegyzé – nagyságos úr. 1604-ben a székelység tábornoka levén, Belgiosotól parancsot kap, hogy a székelységet a fölkelt Bocskai ellen vezesse, de a székelység haza ment, szétoszlott; ő maga Magyarországba ment a német táborba *. Utóbb lecsendesülvén a hon, Erdélybe vissza megy. 1607-ben Báthori Zsigmond mellé tanácsossá *, 1608-ban háromszéki főkapitánnyá lesz. Szép nejét Báthori Gábor kisérgeté, miért Boldizsár több hasonló sorsú férjjel Báthori ellen össze esküszik, és azt személyesen fegyverrel megtámadják, de többekkel együtt elfogatik, és 1610-ben fejét veszti *. Neje Keresztúri Kata, gyermektelen lévén, Pozsonyba a Klarissa apáczák közé vonult *. Testvére
Wolph. Bethlen tom. V. 3. 5. 35. – Mikó Erdélyi tört. adatok. VI. 29. 158. 167. 178. 333.
1607. 22. jan. art 6. Kővári szerint.
1610. mart. 25. art. 9. Kővári szerint.
Mikola nyilván irja Boldizsárról, hogy gyermeke nem maradt e szavakkal „Cujus vidua conjunx, si quidem prolibus carebat“ etc. És Mikola szerint Boldizsár testvérének Györgynek gyermekei voltak István, Ferencz és Borbála, nem pedig Boldizsáré; ez alapon ezen izt Kőváritól elütőleg közlém a családfán.
Zsigmond 1603-ban Bástával táboroz *; 1610-ben bátyjával együtt nótáztatván *, Magyarországba menekült, és 1611-ben Forgács Zsigmond alatt a császári haddal vissza ment *, és 1614-ben a nóta alól fölmentetett, mint Bihar megyei főispán, aranysarkantyús vitéz, tanácsos és hadvezér Bethlen Gábor és Rákóczy György alatt tekintélyes ember 1636-ban mint I. Rákóczy György hadvezére Szatánál a törökkel megütközik. 1607-ben in Contestatione Catholicorum a jesuiták eltörlése fölött aláirta magát bátyjával együtt *. Ő szerzé a Kornis jószágok nagy részét, igy Bihar megyében Papmezőt, Kerekesfalvát, 1636-ban Kápolnát, miket – gyermekei nem lévén unoka – öcseire hagymányozott. Testvére
Wolph. Bethlen. V. 470.
Bojthi Gáspár Engelnél 399. – Lásd Exequiarum Caeremonialium stb. p. 145.
Kazy Hist. I. 92.
Kállay id. h.
III. György, 1605-ben ő megy Simont a vajdaságba állitani, de vissza hivatik * testvéreivel 1610-ben ő is nótáztatott, de 1615-ben fölmentetett *. Kolos megyének főispánja volt. Előnevét, mint testvérei is Ruszkáról irá. Nejétől Sajgal Katalintól egyik fia István jesuita, leánya Bora apácza; másik fia
Wolph. Bethlen VI. 287.
1615. febr. 27. art. 42.
Ferencz 1620-ban Csonka várát szerzi inscriptioképen 2000 frtban *. 1629-ben Homorod Szent-Pálra királyi jogot viszen. 1648-1651-ben Dobokában és egyebütt igen sokat szerez. 1636-ban Kolos vármegye főispánja. Igen szent ember lévén, I. Rákóczy alatt gyanuba jött, hogy jesuita, és Bécsbe mindent megirna, ez okból mindent elkövetett megbuktatására, és majd ezer jobbágyot csikar el tőle. Igy forgatá ki Radnótból is, mit Ferencz Rákóczynak engedett 1649-ben, csak hogy a Wesselényiféle gyekei jószágokat, melyek nejére néztek, a fejedelem el ne vegye. 1653-ban megegyezését adta a jesuita rend eltörlésére *. II. Rákóczy György alatt 1657-ben tatár rabságba esett ebből 50,000 talléron válták ki, mi által a jószágok egy része zálogba kerül, pedig a váltság-összegnek csak felét fizették ki, az ország is negyedét fizetni igéré *. Haza szabadulván, szent fogadásból Olaszországba utazik, honnan hazafelé való utjában, Bécsben szélütésben meghalt, és ott temettetett el a ferencziek templomába. Nejétől Wesselényi Katalintól három leánya és egy fia maradt:
1620. IX. Liber regius. 65. l. Kővári szerint.
Kazy Hist. libro 8.
1638. april. 9. art. 42. Kővári szerint.
III. Gáspár, Kemény Jánosnak főbejárója lévén, részt vett a nagyszőllősi csatában, ezért 1662-ben nótáztatott *; de a másik évben fölmentetett, 1673-ban Marosszékben ujra főkapitány lett *. sorgalmas szerző ember lévén, a fennebb elzálogitott javakból sokat kivált, igy Váralyát, Pálost, Gyekét; – Apaffitól is visszakap egy pár oly jószágot, mit Rákóczy vett el, mint Bozotát, és igy családát ismét helyre hozá *. Ellenben Ruszkán a család utolsó még fen lévő birtokrészét is eladá gr. Csáky Istvánnak. E Gáspárt Mikola „l. báró Kornis de Göncz-Ruszka“ nevezi.
Kazy libro 8.
Bethlen Miklós önéletirása, kiadta Szalay L.
Saját iratai után, miket 1678–1683-ban irt L. Mike sándor Egyvelegeiben Kővári idézete szerint.
Egy másik Gáspárt, (ki itt az I. táblázaton István fiául iratik) Cserei Mihály úgy tüntet föl, mint ki egyedül álla függetlenül Teleki Mihály ellenében, hivatalt nem fogada el, sőt egykor Fogarasban a fejedelem asztalánál Telekivel összetüzvén, ezt buzogányával fenyegeté. Nem sokára hirtelen és gyanús halállal mult ki 1680. tájban nőtelenül *.
Cserei Mihály 64–69. 119.
III. Gáspárnak több gyermekei közűl István és Zsigmond indit ujra két ágazatot. Mindkettő a Rákóczy forradalom ellenese. Amaz val. belső titk. tanácsos, és fő kam. mester, 27 évig erdélyi tartományi biztos, az 1741-ki erdélyi országgyülésen a RRdek elnöke. 1705–9. inspector commissarius Rabutin cs. tábornok mellett, 1710-ben tanácsos, 1713-ban lett küküllői főispán, 1719-ben. Fejér megyei főispán, gubern. tanácsos és kamarás. Meghalt 1741-ben *. Neje Mikes Mária grófnő volt. Testvére Zsigmond 1710-ben udvari kanczellár, 1713-ban főkormányzó; és mint ilyen téteti le Károlyfejérvár alapkövét. 1712-ben testvérével együtt gróffá lesz *. Meghalt 1731. dec. 14-én Két fia, egy leánya maradt.
L. Biró János „Hűtes Korona“ czimü halotti beszédét. Kolosv. 1741. – Eder Erdélyország ismert. zsengéje LXVII.
Lehoczky Stemmat. I. 169.
Antal Istvánnak fia, 1742-ben atyja helyébe tartományi biztos, 1754-ben főkormányszéki tanácsos. Ennek ágazata unokáiban kihalt.
I. Zsigmondnak a főkormányzónak fiai közűl Ferencz 1729-ben küküllői főispán lett. Testvérének II. zsigmondnak gyermekei közűl Ignácz nemzé a szelid szép lelkü Mihályt, ki 1796. april 24. Dézsen született, 1815-ben lép főkormányszéki szolgálatba; 1818-ban fogalmazó, 1824-ben titoknok, 1826-ban kővárvidéki, 1829-ben kolosi administrator, 1832-ben kincstári tanácsos lett, kitünőrészt vett az 1834-ki erdélyi országgyülésen, és a rendek elnökségére ő volt első kijelölt a catholicusok közt, továbbá tagja a nevezetes brünni küldöttségnek. Visszatérte után kevés időre, 1835. novemberben, elhatalmasodott tüdővésze ragadta el családja köréből, s fényes polgári pályájáról. 1822-ben utazást tett világrészünk classicus földén. Mint kitünő müveltségü, s a honi irodalomért hőn buzgó hazafit a m. tudományos akademia első alapitói 1830-ban választák meg az igazgató tanácsba *. Nejétől iktari Bethlen Katalintól gyermekeit táblázat mutatja, kik között látjuk hazánk egyik átalánosan tisztelt hölgyét is Károlyi Ede grófnét.
Ujabb ismeretek tára V. 131.
III. Zsigmondnak fiai közűl János hasonlóan szelid lelkületéről volt ismeretes. 1817-ben lett kővári administrator; 1822-ben udvari tanácsos, 1827-ben fő kormányszéki al-elnök s belső titkos tanácsos, 1837-ben aug. 31-én pedig választott főkormányzó. 1840. aug. 15-én a kolosvári arenában tüzi játék alatt szélhüdés általi halál vetett véget életének. Gyermekeit s unokáit is egy részben a táblázat mutatja.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages