Ostrosith család. (Giletinczi, báró †.)
Ostrosith család. (Giletinczi, báró †.)
Horváth eredetű Slavoniából Pozsega vármegyéből, holott fekszik Giletincz helység, melyről előnevüket irák. Magyarországba I. Ferdinand korába szakadtak. A bejövők Miklós és János voltak, – úgy látszik – testvér atyafiak, amaz I. Ferdinand király hadainak egyik kapitánja, 1536-ban ő szabadítá fel Makovicza várát Bártfa segélyével. 1542-ben Pest ostromában vett részt, s úgy látszik ott el is esett, mert 1544-ben már nyomott latin versek állitják, hogy a török elleni hadban puska-golyó leteríté. – Nevezett Jánostól következő nemzékrend veszi eredetét:*
Lehoczky Stem. II. 265. A nzti muzeumban fol. lat.446. sz. kézirat stb.
János Trencsin v. főip. 1549.; Miklós Illaván s Liptóban †; András 1597–1609. 1606. báró. (1. Forgách Ilona 2. Perényi Bora); István 1618. 1659. főasztalnok mest. (Tököly Anna) Folyt. köv. lapon.; János szül. 1599. kamarás 1625. † 1636.; Judit (Petróczyné);
«» István, ki az előbbi lapon. 1618. 1659. főasztalnok mest. (Tököly Anna); Miklós † 1660. korona őr 1647. (1. Kapy Kata. 2. Kollonich Ludmilla M.); Pál kapitány (Ujfalussy Éva); Mátyás 1681. † 1703. nótát kap. (Révay Kata v. Szidonia); Borbála (1667. Bethlen Farkas); Erzse (1. Szontagh Mózses 2. Krichpaum Jakab).
A családfa élén álló János 1549-ben Thurzó Elek özvegyének Székely Magdolnának, mint Trencsin vármegye főispánnéjának helyettese, Trencsin vármegye kormányát vitte.* Fiai közűl Miklós magnélkül halt el. András 1597-ben az országos adópénz kezelője;* 1599-ben az országgyülés által határigazitási biztos.* 1606-ban – midőn a bécsi békekötést aláirta, báró lett,* 1608-ban a leleszi és jászói konventnek vizsgálója,* 1609-ben a nyolczados törvényszék birája volt.* Két neje volt 1. Forgách Ilona, 2. Perényi Borbála. Ezektől gyermekei Judit Petróczyné, János, kit az 1625. évi országgyülés Szilezia felől a határszemlére bizott meg.* A külföldi egyetemeken járt. Mint nőtlen halt meg 1637. kora 38. évében. Eltemettetett Illaván.*
Lehoczky Stemmat I. 156. a főispánok közt említi.
1597. évi 11. törv.cz.
1599. évi 44. törv. cz.
Lehoczky Stemmat.I. 169. és II. 265. és az 1606-ki bécsi békekötés.
1608. évi kor. ut.12. törv.
1609. évi 68. törv. cz.
1625. évi 23. törv. cz.
Lehoczky Stemmat II. 265.
István 1618–1638-ban az országgyülési végzemények szerint föllebbezési törvényszéki biró, 1628–1635-ben az Ausztriában vissza szerzett javak biztosa, 1635-ben kir. főasztalnok mester, a midőn a győri vársánczok ásatásához országos biztos volt. 1630-ban a lengyel királyhoz küldetett követségbe Lublyó visszavétele végett.* Lehoczky szerint ő szerzé Hradek, Ladan, Illava (Trencsin vármegyei) birtokot, de – úgy látszik – ezt már előbb birta a család. Birt Léván is. 1579-től 1659-ig naplót irt.* Neje Tököly Sebestyénnek leánya Anna volt, ettől három fia született Miklós, Pál és Mátyás.
1630: 26. t. cz.
Lehoczky szerint.
Miklós 1647-ben a 3. törv. czikk szerint korona-őrré választatott. Harczolt Rákóczy ellen, elveszté Hradek-ot, meg vissza kapá. Szintén irt naplót. Meghalt 1660-ban.* Első neje Kapy Kata, a második gr. Kollonicz Ludmilla-Margit volt. Amattól leánya Borbála született, kit 1667. febr. 21-én vett nőül Bethlen Farkas.*
Kazy Hist. R. Hung.
Thaly K. Történelmi Kalászok 112. Lásd Bethlen Miklós önéletirása kiadta Szalay L. I. köt. 242.
Pál Tököly ellen harczolt, termetére nézve magas férfiú. Nejétől Ujfalussy Évától, ki utóbb Illyésházy Gábor neje lön, egyetlen leánya Erzsébet először Szúnyogh Mózsesné, utóbb Krichpaum Jakab neje. Ebben a család kihalt.
Mátyás a Wesselényi-féle mozgalmakba keveredett Lehoczky szerint, és javait veszté, de 1681. évi 16. és 23. törv. szerint az egész Dunán inneni s túli kerületre nézve országos fő számvevő; és Morvaország felé a határok igazitására biztos. 1660-ban jul. 14-én testvérével Miklóssal együtt Liptó vármegye közgyülésén ellene mond az iglói Szontagh család egyik czímeres levele kihirdetésének, mivel ez által Liptó vármegyei vámjövedelmük csökkennék; aristokratai gőggel állítván, hogy a fölségnek nem lehet joga régibb vámbeli adomány ellenére a vámok alól fölszabadítani.* De az ellentmondás elhangzott. – Fejérvárnál esett el 1701-ben.* Nejétől Révay Katalin v. Szidóniától (ki 1703. meghalt), ha voltak is gyermekei, korán elhaltak, és igy benne s két testvérének leányaiban a két századig virágzó Osztrosith család kihalt.
Szontagh Dán. közl.
Lehoczky Stemmat. 266.
Vallásukra nézve evang. voltak.
