Ürményi család. (Ürményi)

Teljes szövegű keresés

Ürményi család. (Ürményi)
Nyitra vármegye legrégibb családainak egyike, mely hajdán Ilméri néven volt ismeretes, és akkoron még a család ősi birtoka Ürmény (most mváros) is Ilmér nevet viselt, idővel a hely- és család-név is Ürménynyé változván. Az Ilméri család törzse-őse Comes Korch volt, * ennek fia Benedek élt IV. Béla király korában, kitől terjedelmes nemzedék származván, a Vágtól a Nyitra vizéig ősi jogú birtokain terjeszkedett, és a XIV. század elején már annyira terjedelmes ágakra oszlott, hogy az osztályok is – mint Bel M. irja – apróbbakká váltak.
Bel. M. Notitia nova Hung. IV. p. 399. utánna Lehoczky Stemmat. II. p. 197. és Budai Polg. lex. II. 310.
A XIII. század végén már élt a család az Ilméri (de Ilmer vagy Ilmur) névvel, és ez időben a család egyik nevezetes tagja János de Ilmur 1278–1301-ig kalocsai érsek volt. *
Katona S. Historia Colocensis Ecclesiae II. 327–333. – Hormay und Mednyánszky Taschenbuch f. vaterländische Geschichte. 1822. évi foly. 137. stb. Ezen János kalocsai érseket a gr. Forgách cs. is ősei közé számítja, mert azon időben a családból egy János szintén fő papi személy volt, és noha Mednyánszky idézett helyen a Forgách család leirásában a kalocsai érsekséget nem meri annak részére követelni, Mocsáry Antal Nógrád vármegye leirásában IV. köt. 68–69. stb. lapon igyekezett azt a Forgáchok részére vindicálni, de vitatása gyenge tartalmával nem birta azt igazolni.
Egy századdal utóbb találjuk Ilméri Pált, kinek fia László, kinek leánya részére 1419-ben Zsigmond király Szőlős, Vásárd, Gergelyfalva s más birtokokról szóló leveleinek elvesztése miatt parancsot ád a nyitrai káptalanhoz, azoknak felkerestetésére. *
Fejér, Cod. Dipl. tom. X. vol. 6. pag. 197.
A XV. század végén három családtagot találunk, kik közűl András de Irmel (vagy Ürmény) utódai leány-ágra terjedve, maradtak Ürmény felében birtokosok. A másik Ilméri (v. Irméli) Sebestyén volt, ki öt ízre terjeszté ivadékát, de akkor szintén leányágon kihalt; ez ág következő: *
Wagner Tab. geneal. tab. LXI.
Sebestyén 1599. körűl de Irmel.; Benedek (Vesseni Agata); Mihály (Horváth Bora); Sebestyén (két neje volt); Benedek 1549.; Mária (Kis-Tapolcsányi Györgyné); Márta (Körösközi Mihály) Ettől a Babóthi és Tarnóczy cs. leány-ágon.; István; Erzse (Korosi Horváth András); István; Mihály †; Pál.; János †; Zsuzsa †; Judit.
A harmadik, ki a XV. század végén élt, volt Ilméri I. János, ki Deméndy Margitot vévén nőűl, ezzel a következő családfát * alapítá:
A Deméndy-Theszéri-féle jogi perből és más hiteles adatok szerint.
«» Ilmér I. János 1490. (Deméndy Margit); András (Zomor Verona 1490.); Zsófia.; Imre 1520.; Lőrincz 1520.; Anna (Sámbokréty László); I. István (Gradethy Kata); László.; Ferencz (Teszéry Fruzsina); Osvald.; Kata 1564.; György (Pongrácz Margit); II. István de Ürmény.; II. János.; II. Pál 1721.; I. Pál; III. István 1760. kanczell. hívat. (Moszticzky Bora); III. János kir. táb. ülnök 1787.; Mihály bácsi kam. administrator helyt. tan. 1787–90.; I. József sz. 1741. † 1825. országbiró (Komjáthy Anna) † 1830.); Bernát sz. 1750. † 1793. altárnok (Hunyady Teréz); Kata (Inkey Boldizsár); Fáni (Somogyi Antal); I. Miksa sz. 1773. † 1836. cs. k. tan. és kam. (f.-bükki Nagy Julianna † 1826.); IV. János sz. 1778. † 1843. cs. k. kam. tábornok.; Ferencz sz. 1780. † 1858. fiumei korm. korona-őr.; Jozéfa (mohai Kerekes Timót altáborn.); Vincze huszár kapit. (Almásy Teréz) †; Imre sz. 1790. † 1822. ker. táblai ülnök †; Karolina †; II. József cs. k. kam. volt alnádor (Festetich Amália); László (gr. Keglevich Alexandra); II. Miksa Sopronyi képviselő 1861. (Festetich Bora); Klaudia † 1859. (Bencsik György); Pál (Vukovics Mária 1870-tól.); Ágota (gr. Dessewffy Egyed.)
Bárha a XV. század végéről szakadatlanúl jő le a családfa, még is tagjairól nincs mit följegyeznünk, mért fényét a család csak a múlt század végén kezdte terjeszteni, midőn jelentékeny szerepre jutott. A család régi nemzedékei az Ilméri (vay Ilmúri) néven a többi nemesség középszerűségében vegyültek el. A XVII. században látjuk a családfán álló II. Istvánt már a hangzatosabb, szebb Ürményi névvel élni, ennek fia Pál, valószinűleg az, ki a Trencsin megyei 1721. évi összeírás szerint azon megyében Hornyán volt közbirtokos, ennek fia III. István még 1787-ben a m. kir. udv. kanczellariánál lajstromozó hivatalt viselt, de – úgy látszik – ő szerzé Fejér megyében Váll helységet, és nejétől Moszticzky Borbálától négy fia, különösen I. József a családot már magasra emelték. III. Istvánnak említett fiai ezek voltak: III. János, Mihály, I. József, és Bernát, * és egy leánya Kata pallini Inkey Boldizsárné. Szólunk a fiakról egymás után.
És úgy látszik, még Antal és Lázár, de azok korán elhaltak.
III. János 1761-ben még Bernát testvérével együtt N.-Szombatban tanúlt, és 1780-ban ugyancsak Bernát testvérével elcserélte Ürményi ősi javait b. Hunyadival Marosfalva és Arma helységért, 1787-ben a kir. tábla ülnöke volt.
Mihály 1770-ben mint németűl is tudó, Nyitra várm. főjegyzője lett, már 1787–90-ben a bácsi kamarai igazgatóság administratora és helytartói tanácsos volt. Voltak-e, legalább leány utódai, azt erről sem tudjuk.
Bernát szül. 1750-ben, 1783-ban lett személynöki itélő mester, innen altárnok, a hétszemélyes tábla ülnöke már 1786-ban és udvari tanácsos, meghalt 1793. aug. 30-án kora 43. évében. Nejétől kis-krstenei Hunyady Teréztől egy leánya maradt: Francziska, ki gyöngyösi Somogyi Antalhoz ment férjhez. – Végre
I. József, kit kor szerint Bernát előtt kellett volna említenem, született 1741. dec. 6-án Ürményben. Hivatalos pályáját, melyen oly magas méltóságokra emelkedett, 1766-ban kezdte, mint királyi ügyész, 1769-ben itélő mester, 1773-ban a m. kir. kamaránál, és 1774-ben a m. kir. udv. kanczellariánál ref. tanácsos lett. Az ujjon szervezett püspökségek, iskolák és Egyetem ujabb rendezése mellett szerzett érdemeiért 1775. évi dec. 5-én nyert kir. adománylevelet a már bírt Fejér megyei Váll mváros és Agárd birtokára és egyszersmind sz. István rendkeresztjét nyerte. 1780. jun. 19-én Pest megye főispáni helyettesévé neveztetett. 1782-ben Bihar megye főispánjává, 1785-ban a Nyitrai kerület kir. biztosává, Nyitra megye főispánjává, Pozsony, Trencsin, Bars megyék administratorává, és belső titkos tanácsossá nevezte öt József császár, 1788. dec. 18-án kincstári elnök, 1789. aug. 24-én kir. személynök (az maradt 1795. juliusig), 1790. febr. 12-én ismét Pest megye administratora, mart. 18-án Bács megye főispánja és a sz. István rend közép keresztese lőn. 1801-ben Galiczia kormányzóságát, 1802. april 3-án Fejér megye főispánságát nyerte, és végre 1806. sept. 6-án országbiró, és 1808. jan. 24. sz. István nagy keresztese lett és legvégűl ministeri czímet nyert. Meghalt Váll-ban 1825. jun. 8-án kora 84. évében. * Nejétől Komjáthy Annától * (ki 1830. febr. 12. kora 79. évében halt meg) hét gyermeke volt, ezek közűl Vincze huszár kapitány, (neje Almássy Teréz volt,) Imre cs. kir. kamarás és nagyszombati kerületi tábla ülnöke meghalt Ürményben 1822. april 12-én kora 31. évében, eltemettetett Vállon, és leánya Karolina még atyjok életében haltak el mag nélkül. Másik leánya Jozéfa mohai Kerekes Timót altábornagy neje volt. Másik három fia pedig itt következik: I. Miksa, kiről utóbb, IV. János és Ferencz.
Lásd életrajzát s arczképét Felső-Magyarországi Minerva 1826. évi foly. 643–648.
Életirását, Vahot Imre által kiadott: Magyar irók pályakönyve. Pest. 1856.
IV. János, katonai pályára lépvén, tábornokságig emelkedett, meghalt nyugalmazva Pozsonyban 1843. april. 7-én, kora 65. évében.
Ferencz szül. Bécsben 1780. nov. 8-án, a hívatalos pályán szintén magasra emelkedett, volt temesi kamarai igazgató, 1824-ben már cs. kir. kam. és Fiumei főkormányzó, utóbb valós. bel. tit. és udv. tanácsos, és 1843-tól a m. sz. korona őre. Meghalt 1858. febr. 12-én, kora 79. évében, mag nélkül.
I. Miksa, a testvérek legidősbike, 1810-ben Fejér megye első alispánja, (1808-ban orsz. gyűlési követe) cs. kir. tanácsos és kamarás volt. Meghalt 1836. nov. 27. kora 65. évében Léván. Nejétől felsőbükki Nagy Juliannától, (ki meghalt 1826. oct. 17-én kora 38. házassága 22 évében) két fia maradt: II. József és László.
II. József cs. kir. kamarás, 1838–39-ben szintén Fejér vármegye alispánja, 1839. évi országgyűlésen követ, azután kir. táblai ülnök s 1841–1846. alnádor volt, az 1861. orsz. gyűlésen Tolna megyéből képviselő. Nejétől Festetich Amáliától gyermekei a táblán láthatók, kik közűl Miksa az 1860. orsz. gyűlésre Soprony megyei kis-martonyi kerület képviselője, Pál 1860. mart. 19-én vette nőűl Vukovics Máriát.
Ugyan-e családból volt, azonban – úgy látszik – a táblán álló I. Pál ágából eredt Ürményi Péter, ki 1768. jun. 19-én született Nyitra-Sámbokréten. Papságra lépvén, előbb pozsonyi, majd 1805-ben esztergomi kononok, 1820-ban fölszentelt czimz. corici püspök, és 1829-től esztergami nagy prépost, meghalt 1839. nov. 15-én. *
Memoria Basilicae Strigoniensis. pag. 180.
A család czímere – mint fölebb a metszvény is mutatja – a paizs ezüst udvarában zöld téren álló kék ruhás, arany derekú, fehér csipkés kötényű hajadon nő, kinyujtott jobb kezében három piros rózsát, a bal kezében pálma-galyat tartva. Ugyan ilyen alak látható a paizs fölötti sisak koronáján is. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages