Battha család. (Vattai).
Egyike régiebb nemes családainknak. Előnevét Borsod megyei Vatta helységtől vette, mely hajdan a mostani Vatta helységnél alább állott, de az egri törökök az adófizetés késedelmeért lakosait leöleték és elpusztiták. Ekkor Battha birta már a falut, de a kor, melyben ez történt, nincs meghatározva. 1511-ben Vattai Pelbarth László és Bertalan egész rész birtokaikban Bernátfalvi Bernáth László igtattatik be. 1747-ben Vattai Battha Pál és György Alsó- Vattára nézve Szepessy Pállal lépnek peralkura*.
Fényes. Geogr. Szótár IV. 283.
Legrégebben, kiről adataim szólnak, Battha Pál élt, ki 1511-ben Gombos György előtt nyugtat ad ki*
Catal. Mss. Mus. Szécheny. regnic. I. 583.
Battha Péter Szigethvár védelmében Zrinyi Miklós vezérlete alatt mint százados esik el 1566-ban*.
Istvánfi 1685-diki kiadás. XXIII. könyv. 314. lap.
Battha János a török világ korában török fogságba esvén, elveszett.
A család czimerét itt láthatni. Áll ez hadi vértből, melynek kék mezejében korona fölött egy kar nyugszik, kezében kivont karddal, melynek hegyére vérző törökfej van szúrva. A vért sisakja fölötti koronán ugyanaz látható. Foszladék egy oldalról aranykék, a másikról ezüstkék.
A család a XVI. század vége óta már Nógrád megyében székelt. Ott élt belőle Battha Bálint 1595-ben. Neje Félegyházy Anna volt. 1607-ben* tett végrendeletet. Tőle igy jő le négy nyomon a család*:
Mocsáry id. h. I. köt. hihetőleg elhibázta az 1607-dik évszámot, mert Battha Bálint még 1617-ben is birt Panyi daróczon. Acta in Archiv. C. Neogr. anni 1617.
Wagner Mss. LXX. 27. l. és Nógrád megyei levéltári iratok.
I. Bálint 1595. (Félegyházi Anna).; I. Pál 1617–1633. (Gyürky Anna).; II. Bálint 1650–1677. (Ebeczky Magdolna).; Zsófia. (Herencsényi Istv.); II. Pál. 1684. Mária (Sebők Máty.) Anna (Komjáthy Dav.) Julianna (Becse Vajda Andr.) Klára.; Borbála (Szentiványi Rafaelnő).
I. Pál 1629-től 1633-ig Nógrád megye alispánja volt. Birt 1617. Rapon. Fia II. Bálint élt 1650-ben, részt vett az 1663-diki nemesi fölkelésben. 1672–1677-ben szolgabiróságot viselt. Követ is volt. Meghalt 1683-diki dec. 9-kén. Eltemettetett Tamásiban. Ennek fia II. Pál 1684-ben szolgabiró volt.
Eddig terjed a táblázati leszármaztatás.
Azonban ugy látszik, emlitett II. Pálnak fiai voltak Ádám, András, Zsigmond, kik 1705–1711-ig éltek. Közülök Ádám Rákóczy adhaerense volt.
Valószinüleg II. Pál fiai voltak:
III. Pál is, ki 1744-től 1763-ig Nógrád megyei alispán volt, majd királyi tanácsos, és kir. táblai ülnök lőn. Élt még 1767-ben is. Ennek vagy fia vagy testvére volt László 1755-ben kir. tanácsos, és kanczelláriai titkár, 1774-ben már referandarius.
Ugyanez időben élt IV. Bálint (III. Bálintnak fia, ki talán II. Pál fia volt) kir. táblai, majd hétszemélyes táblai ülnök, és udvari tanácsos 1774–1792.
III. Pálnak fia IV. Pál, ki gyermekeivel együtt ősi birtokát Rap helységét 1830-ban adta el Coburg herczegnek. Nejével udvarnoki Rholl Katalinnal a következő családfát alkotá:
IV. Pál 1821. (Udvarnoki Rholl Kata).; József Váczon. (Gr. Almássy Zsófia).; Bálint.; Paulina.; Róza György. † 1857. volt szolgabiró. (Frivaldszky Serafin). Mária. (Beniczky Muki). Teréz. (Almássyné). Béla.;
