Schmuck Erzsébet (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Eredményes illetve szükséges-e az uniós pénzek lehívásának …
Schmuck Erzsébet (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Eredményes illetve szükséges-e az uniós pénzek lehívásának gyorsítása, vagy csak megnehezíti és meghosszabbítja a folyamatokat a kapkodás?” címmel
Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „Eredményes illetve szükséges-e az uniós pénzek lehívásának gyorsítása, vagy csak megnehezíti és meghosszabbítja a folyamatokat a kapkodás?” címmel. Az interpellációra miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter úr képviseletében Fónagy János államtitkár úr válaszol. Megadom a szót képviselő asszonynak.
SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az európai uniós támogatások óriási és megismételhetetlen lehetőséget jelentenek az ország társadalmi és gazdasági fejlődése szempontjából, de egyre inkább azzal kell szembesülnünk, hogy a kormány ezzel nem tud élni. A növekedést a válság kitörését követő nyolcadik évben is az európai uniós források határozzák meg, a magánszektor beruházásai messze a válság előtti szint alatt vannak, a GDP mindössze 2,5 százalékkal nagyobb, mint 2008-ban volt.
Az Orbán-kormány többnyire rossz célokra és alacsony hatékonysággal használta fel az uniós forrásokat. Az EU-s pénzek eltorzítják a magyar gazdaság szerkezetét, nem a fontos fejlesztések valósulnak meg, hanem olyanok, amelyeknél könnyen lehet milliárdokat juttatni barátoknak. Nem azok a vállalkozások nyertek forrásokat, amelyek alkalmasak azok megvalósítására, és amelyek piaci alapon is életképesek, hanem a haverok. A kormány előzetes terveihez képest a 2014-20-as EU-s forrásokból még mindig nem történt egyforintnyi lehívás sem, ennek ellenére a költségvetésből már 26 milliárdnyi összeg került előfinanszírozásra.
A kormány azt hirdeti, hogy 2019-ig minden európai uniós forrást ki akarnak fizetni, ami 2023-ig elérhető. Ehhez képest a legújabb hírek szerint újabb 420 milliárd forintnyi forrást fagyasztottak be, amivel közel 700 milliárdra nőtt a befagyasztott összeg. Ennek oka, hogy a Nemzeti Fejlesztési Programiroda egyszerre 420 milliárd forintnyi építőipari beruházást hirdetett meg. A régiónként 70 milliárd forintos keretnél a cégeknél munkamenetre kell ajánlatot tenni, azaz anélkül hirdetnek győztest, hogy a pályázó konkrét projektre konkrét árat mondana. Ez a rendszer a túlárazásra lett kitalálva. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a pályázó cégekkel szemben olyan feltételeket szabnak, melyeknek szinte csak Mészáros Lőrinc tud megfelelni.
A Fidesz-kormány azt gondolja, hogy a néhány saját nagyvállalkozónak juttatott megbízások a hazai gazdaságot erősítik, ezért feszegeti a korlátokat. Tévednek. A hazai gazdaságot nem néhány oligarcha túlárazott projektekkel való ellátása erősíti, hanem az, ha életképes hazai vállalkozások széles köre jön létre egy-egy szektorban. Az EU-s pénzcsapok lezárultával pedig mindannyian szembesülni fogunk a rideg valósággal: elpazaroltunk egy történelmi lehetőséget, a mostani mesterségesen feltáplált, életképtelen cégek pedig rövid tündöklés után eltűnnek.
Tisztelt Államtitkár Úr! Az EU-s pénzek gyors kiszórása baráti cégeknek nem szolgálja az ország érdekét. Hajlandók-e megfontolni egy olyan stratégiát, ami nem a pillanatnyi előnyökre koncentrál, hanem az ország gazdaságának hosszú távú érdekeire? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az LMP soraiban.)
ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak.
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm kérdését, mert lehetőséget ad számomra, hogy önt is és a közvéleményt is a valós helyzetről tájékoztassam. A valóságot ugyanis jelentős távolság választja el attól, amit ön kérdésében gyakorlatilag állításként megfogalmazott.
Mindenekelőtt egyértelművé kell tenni, hogy az ön állításával szemben semmilyen forrás befagyasztására nem került sor. Az említett keretközbeszerzéssel kapcsolatban az Európai Bizottság információt kért az irányító hatóságtól, amelyre a válasz összeállítása folyamatban van. Az említett közbeszerzési eljárás - már amit ön kifogásolt - az Európai Parlament és a Tanács a közbeszerzésről és a 2004/18. irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelvbe foglaltak szerint a preambulum 60. pontjában megjelenő és elsőbbséget élvező beszerzési formában, vagyis keretmegállapodásban történik. Az irányelv szerint a keretmegállapodást széleskörűen és hatékonyan alkalmazzák az Európai Unióban.
Nem helytálló az a megállapítás, hogy a kiírt feltételeknek csupán egy-két pályázó tudna megfelelni. Tekintettel arra, hogy uniós nyílt eljárásban zajlik a beszerzés, így az Európai Unió összes tagállamának összes cége vagy azok konzorciuma tehet ajánlatot. Reméljük, hogy a verseny ilyen nagy mértékű kiszélesítése, amely szerint a teljes Európai Unióból jöhetnek ajánlattevők, összhangban van az LMP piaci versenyt támogató értékrendjével. Állításomat mi sem igazolja jobban, hogy egy másik ellenzéki képviselőtársa éppen azért támadta és támadja a kormányt, hogy egy sokkal inkább elkülönülő egységekből álló beszerzés esetében miért nem ezt az ön által kifogásolt eljárást alkalmaztuk.
Tisztelt Képviselő Asszony! A kormány nemcsak megfontolja, hanem tesz is azért, hogy az ország hosszú távú érdekei mentén a magyar vállalkozások is hozzájuthassanak a nagy építőipari szerződésekhez. Ezzel véget vetettünk a korábbi gyakorlatnak, amikor ilyen típusú közbeszerzéseken kizárólag a külföldi multinacionális cégek juthattak lehetőséghez. Ezzel az utóbbival, gondolom, ön és önök is egyetértenek. Ennek reményében kérem a válaszom elfogadásának megfontolását. Köszönöm figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem képviselő asszonyt, elfogadja-e az államtitkári választ. Öné a szó.
SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Nem fogadom el a választ. Államtitkár úr, tény, hogy ebből a programozási időszakból több mint két év eltelt, és eddig egyetlenegy forint európai uniós támogatást sem tudtunk lehívni. Az is tény, hogy az Európai Unió rákérdezett erre a pályázatra, és a kérdésében azt a nehezményezést megtette, hogy a versenyt ez a pályázati kiírás csökkenteni fogja.
De az tény, hogy pénz nem érkezett, de azt sem lehet letagadni az európai uniós támogatások felhasználásánál, hogy ezek a pénzek kézen-közön elfolynak. Ma a korrupció egyik fő területe az európai uniós támogatások, a pénzek szétlopása, másrészt pedig azt látjuk, hogy az európai uniós támogatásokból elsősorban azok a cégek, pályázók részesülnek, amelyek a Fideszhez közel állnak. Mi azt gondoljuk, hogy bizonyos meneteket lassítani kellene. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Például az is egy elhibázott, gyors lépés, hogy 2019-ig ki akarják szórni az összes támogatást.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ, kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 104 igen szavazattal, 30 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.
