A hazai kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája…
A hazai kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig
Soron következik a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/2938. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.
Most megadom a szót György László úrnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. 30 perces az időkerete, államtitkár úr. Parancsoljon, öné a szó.
GYÖRGY LÁSZLÓ, azInnovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány gazdaságpolitikájának kiemelt célja a magyar családok életszínvonalának emelése. A fenntartható bérnövekedés érdekében szükséges a döntően magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások helyzetének javítása, a hazai cégek helyzetbe hozása, hozzáadott értékének növelése.
Fontos, hogy a kreatív magyar ötletekből innovatív és erős hazai vállalkozások sarjadjanak ki. A Magyarországot otthonuknak érző vállalkozások ugyanis nemcsak egyszerűen munkahelyeket teremtenek, hanem a térség és az ország tartós felvirágoztatását is értéknek tekintik.
(12.10)
A hazai vállalkozások száma folyamatosan növekszik, ma már a gazdasági válság előtti értéket is meghaladva több mint 690 ezer működik Magyarországon. A cégek több mint 99 százaléka kkv-nak minősül, a döntően magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások az üzleti szférában foglalkoztatottak több mint kétharmadának biztosítanak munkát. Célunk, hogy ezek a mikro, kicsi és közepes méretű vállalkozások termelékenységben megközelítsék, felzárkózzanak a külföldi nagyvállalatokhoz, bruttó hozzáadott értékük pedig még tovább emelkedjen. Minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítjük a hazai cégeket annak érdekében, hogy az előttük álló kihívásokra eredményes és innovatív válaszokat tudjanak adni.
A fenti célok elérését szolgáló átfogó stratégiánkat követve három törvény módosítását kezdeményeztük.
Az első: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény esetében négy módosítási javaslatot teszünk. Az első: javasoljuk a kapcsolódó vállalkozások fogalmának módosítását annak érdekében, hogy összhangba hozzuk azt a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló európai bizottsági ajánlásban rögzített definícióval, ezt a definíciót ugyanis az Európai Bizottság által a mikro-, kis- és középvállalkozások érdekében kidolgozott és bevezetett valamennyi szakpolitikában, programban és intézkedésben alkalmazni kell. Tervezetünk alapján, a bizottsági ajánlással összhangban kapcsolódó vállalkozásnak minősül egy vállalkozás, ha egy másik vállalkozásban a szavazatok többségével rendelkezik. A módosítás a definíció egységesítésével egyszerűsítést jelent a jogalkalmazók számára.
A második: következő célként a módosító javaslat kibővítené a Vállalkozásfejlesztési Tanács tagjainak körét annak érdekében, hogy a kkv-kat érintő konzultációba az érintettek még szélesebb köre kapcsolódhasson be. A kormány rendkívül fontosnak tartja a folyamatos párbeszédet a kis- és középvállalkozások érdekképviseleteivel és a vállalkozásfejlesztési szervezetekkel. Ennek a konzultációnak az egyik színtere a Vállalkozásfejlesztési Tanács, amely évente négy alkalommal összeülve megvitatja a kkv-kat érintő jogszabálytervezeteket, támogatási programokat.
A harmadik: technikai jellegű módosítást tesz szükségessé, hogy a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. kormányrendelet alapján az innovációért és technológiáért felelős miniszter a kormány gazdaságfejlesztésért felelős tagja. Erre tekintettel módosítani szükséges a kkv-kkal kapcsolatos állami feladatok összehangolásáért felelős miniszter megnevezését.
A negyedik: e törvény tekintetében utolsó javaslatunk deregulációs célzatú, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 13. és 14. §-a adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő az elkülönített állami pénzalap és a központi költségvetésben meghatározott célelőirányzat kezelője, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke és az állami adóhatóság részére. Illeszkedve a kormány deregulációs szándékaihoz, nem indokolt törvényben szabályozni az adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó határidőket, tekintettel arra, hogy az 5/2009. kormányrendelet részletesen szabályozza a kérdést.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat második része kifejezetten az építőipari szereplők helyzetének javítására irányul, ennek érdekében két törvény módosítását kezdeményezzük. A három nagy módosítási csomag közül tehát a másodikkal folytatom, amelynek értelmében javaslatunk a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII.törvény módosítása.
Fontos eleme a hazai kkv-k támogatásának, hogy könnyebben és olcsóbban hozzáférjenek a tevékenységük ellátásához szükséges nemzetközi szabványokhoz. Egy tervezőmérnök sok esetben 30-40 szabványt is használ egyszerre, aminek összes költsége eléri évente az 1 millió forintot vagy akár 2-3-4 millió forint is lehet; ezt a terhet enyhítené a törvényjavaslat. Mivel a szabványok értékesítésére a hazai szabványosítási szervezet jogosult, a szabványok kedvezményes áron történő biztosítását állami forrásból támogatni lehetséges és szükséges intézkedés. A központi költségvetésben erre a célra évente 100 millió forint áll rendelkezésre.
A javaslatban szereplő törvényi felhatalmazás ahhoz szükséges, hogy felállhasson egy olyan szakmai bizottság, amely szakértők bevonásával döntést hoz a kedvezményes szabályok köréről. A kedvezményesen hozzáférhető szabványok nagymértékben támogatják az érintett ipari szereplők, elsősorban az építőipari vállalkozások versenyképességének növekedését. A Bizottság feladata lenne a szabványok szintjét el nem érő, a mindennapi működéshez azonban elengedhetetlen műszaki előírások megalkotásának segítése is, a Magyar Szabványügyi Testülettel együttműködésben.
Az utolsó javaslatunk, a harmadik javaslatunk az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény módosítása. A jogszabályszöveg egyértelműsítésére van szükség a teljesítésigazolási szakértői szerv szakvéleményére alapozva indított per vonatkozásában. A 2013 óta hatékonyan működő szakértői szerv szakvéleményeire alapozva egyre szélesebb körben indítanak pereket a kis- és középvállalkozások, az egyéni cégek és magánmegrendelők. A törvény módosításának célja, hogy ne kizárólag a díjkövetelés iránt indított, hanem a teljesítés követelése iránti perekben is lehessen a szakértői szerv szakvéleményére hivatkozni. A díjkövetelés iránt jellemzően az építési beruházás kivitelezői, míg a teljesítés követelése iránt a megrendelők indítanak pert. A módosítás az érintett kis- és középvállalkozók, az építkezésbe fogó magánmegrendelői kör számára is lehetővé teszi a viták gyorsabb rendezését.
Tisztelt Országgyűlés! Nagyon fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra, hogy a kis- és közepes vállalatok méretüknél és tőkeerejüknél fogva sokkal sérülékenyebbek, mint a nagyobb vállalatok. Az új piacokhoz való sikeres kapcsolódásuk és régi piacaik visszaszerzése szempontjából sokkal nagyobb az állami fejlesztéspolitikai programok és a támogató jogszabályi környezet hatása, mint a nagyvállalatok esetében. A törvényjavaslat egy újabb lépés abban a hosszú intézkedéssorozatban, amely a hazai kis- és középvállalkozói szektor versenyképességének fejlesztéséhez, a magyar vállalatok megerősítéséhez, ezáltal pedig a növekvő hazai életszínvonal eléréséhez vezet.
Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
ELNÖK:
DR. ARADSZKI ANDRÁS,
ELNÖK:
Z. KÁRPÁT DÁNIEL,
ELNÖK:
GELENCSÉR ATTILA,
ELNÖK:
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,
ELNÖK:
VARJU LÁSZLÓ,
ELNÖK
CSÁRDI ANTAL,
ELNÖK:
TORDAI BENCE,
ELNÖK:
HAJDU LÁSZLÓ
ELNÖK:
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
ELNÖK:
TORDAI BENCE
ELNÖK:
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
ELNÖK:
MESTERHÁZY ATTILA
ELNÖK:
