Komjáti Benedek
Komjáti Benedek
A három erazmista bibliafordító közül időben az első, Komjáti Benedek félig-meddig még a középkor és a humanizmus mezsgyéjén állt. Pozsonyi kánonok volt, s 1527 és 1529 között az erazmista szellemű bécsi egyetemen tanult. A török elől menekült, amint maga írja, Huszt várába, és innen ment Perényi Gáborné kérésére Nyalábvárba. Huszt 1530 óta Nádasdy Tamás birtoka volt, s így nem lehetetlen, hogy Komjáti, mielőtt Perényiné udvarába került, Nádasdy szolgálatában állott. Meddig nevelősködött Perényiéknél, mi lett későbbi sorsa? Nincs hírünk felőle.
Perényiné Frangepán Katalin, aki "régtől fogva egyebeket is onszolt s kért reá bőséges adományval és fizetésekvel, nemcsak az szent Pál apostol leveleinek, de még több szent írásnak magyar nyelvre való fordojtására is," végre Komjátit szólította fel a levelek magyarítására. Perényinének volt ugyan egy régi Szent Pál-fordítása, de annak "értelme" is, "olvasása" is Komjáti szerint nehézkes volt. Így látott hozzá "sok szent magyarázó doktorokat" tanulmányozva Pál leveleinek interpretálásához. Ki volt a sok doktor, eddig nem derítette ki senki, de hogy az egész munka az Erazmus-féle újtestamentum és annak magyarázatai alapján, valamint a Vulgata szövegének is figyelembevételével készült, azt bizonyítottnak tekinthetjük. Erazmusnak a levelek elé írt argumentumait, egy-egy levél értelmezését teljes egészében átveszi, emellett a fordítás szövegébe zárójelek között beleolvasztja a jegyzetek és parafrázisok megállapításait is. A levelek fordítása nem önálló munka, hanem kompiláció, amelyhez felhasznált, úgy látszik, korábbi magyar fordításokat; 296szövege ugyanis helyenként egyezést mutat a Döbrentei-kódexben levő bibliafordítás-részletekkel. A szöveget azonban igyekezett minél jobban az erazmusihoz közelíteni. Egyébként fordítói eljárása még teljesen középkori: szavakhoz tapadó, a latinosságok ellen nem küzd, még nincs benne tudatos nyelvművelő szándék. A "nagyobb és teljesb és könyvebb értelemnek okáért" vagylagosan fordít, azaz "egy diák szót két avagy három magyar szóval". Műve fontolgató filológiával, tudós magyarázatokkal kevert alkotás, átmenet a szó szerint magyarító középkori és a teljes értékű erazmusi tudós mű között.
Komjáti fordítása Epistolae Pauli lingua hungarica donatae. Az szenth Pál levelei magyar nyelven címen 1533-ban a krakkói Vietor Jeromos nyomdájában jelent meg Perényiné költségén. A könyvet ma mint az első teljes egészében magyar nyelvű nyomtatványt tartjuk nyilván. Az idegen krakkói nyomdász, aki egy évtizeddel előbb azzal dicsekedett, hogy lengyel nyelvű könyveket adott ki a lengyeleknek, most a kötet elején az olvasókhoz intézett ajánlásában azzal büszkélkedett, hogy magyarul adja szent Pált a magyaroknak.
