64. A SZÓRAKOZTATÓ VERSES HISTÓRIA
64. A SZÓRAKOZTATÓ VERSES HISTÓRIA
(STOLL BÉLA)
(STOLL BÉLA)
Mialatt a históriás ének bibliai, tudósító és krónikás válfajai lassan elsorvadtak, regényes ágának fejlődése a század utolsó harmadában tovább folytatódott. Tematikája azonban ennek is megváltozott: a középkori eredetű lovagi jellegű elbeszélések helyébe reneszánsz novellák, késő-görög szerelmi kalandregények, klasszikus auktorok (Ovidius, Vergilius, Hérodotosz) nyomán megverselt antik történetek léptek. Bár e korszerű tematika természetes megjelenési formája a próza lett volna, s külföldön ezek az antik és reneszánsz történetek mint olvasásra szánt prózai novellák vagy kalandregények jelentkeztek (gyakran antik szövegek is ezt a formát kapták), nálunk továbbra is énekelt verses formába kényszerültek, sőt többnyire megmaradt az oktató szándék is.
524A moralizáló tendenciát lassanként háttérbe szorította ugyan e történetek szórakoztató, szépirodalmi jellege, s az énekmondói gyakorlattal szemben is mindinkább kidomborodott e szövegek olvasmány-volta, a históriás ének hagyományos műfaji kötöttségeit mégis csak néhány darabnak sikerült levetkeznie.
A verses históriák művelése továbbra is ugyanabban a társadalmi környezetben folyt, mint korábban. Noha szerzőik között akadnak tudós műveltségű papok (leginkább unitáriusok: Bogáti Fazekas Miklós, Enyedi György), többségük az alacsonyabb képzettségű deák-értelmiség soraiból került ki, nevükön kívül többnyire semmit sem tudunk róluk. A deák énekmondás hagyományait folytatják abban is, hogy felhívják a hallgatóság figyelmét az általuk előadott történet különleges, rendkívüli voltára, hangsúlyozzák, hogy megtörtént, "lött dolgot" adnak elő. Ezek a sablonos, öröklött fordulatok csaknem szó szerint ismétlődnek meg a különböző históriákban:
Görögországban lött dolgot beszélek,
Egymás szeretőkről éneket mondok,
Kérem az hallgatókat, meghallgassák,
Kihez hasonlót nem sokat hallotok.
Egymás szeretőkről éneket mondok,
Kérem az hallgatókat, meghallgassák,
Kihez hasonlót nem sokat hallotok.
(Czegei Névtelen)
Gyakor históriákat, tudom, hallotok,
Szép dolgokat az krónikákból olvastok,
De ez egyre tudom nem találtatok,
Szép lőtt dolgot mondok, kérlek, halljátok.
Szép dolgokat az krónikákból olvastok,
De ez egyre tudom nem találtatok,
Szép lőtt dolgot mondok, kérlek, halljátok.
(Enyedi György)
Csuda szép példákról már bölcsek írtak,
De ez egy dologról még nem szóltanak,…
Kit ha meghallotok, majdan csudáitok.
De ez egy dologról még nem szóltanak,…
Kit ha meghallotok, majdan csudáitok.
(Szegedi Veres Gáspár)
Régi lött dolgot jelentek, higgyétek.
(Lévai Névtelen)
Egykorú műfaji megjelölésük éppúgy a "história" vagy, a "krónika", mint korábbi társaiké. Gyakran szerepel címükben a "szép" jelző, s bár ez éppoly gyakori a bibliai vagy történeti tárgyú énekeknél is, a modern tudományos gyakorlat "széphistóriá"-nak a szerelmi tárgyú, regényes históriát szokta nevezni.
Moralizáló történetek
Szerelmi históriák
Árgirus históriája
Kalandos szerelmi történetek
Antik történeti tárgyú históriák
A verselés fejlődése
Kiadások
Irodalom
