Pierre Bezuhov
Pierre Bezuhov [pjer] – egy dúsgazdag orosz mágnás törvénytelen fia Tolsztoj Háború és béke c. regényében. Apja külföldön neveltette, s ő húszéves korában került Pétervárra, ahol egy ideig az aranyifjak tivornyázó életét élte. Apja rövidesen meghalt, fiát végrendeletében törvényesítette és óriási vagyont hagyott rá. ~ egy méltatlan házasság csapdájába sétált bele, s hamarosan különvált Helène Kuraginától. A szabadkőműves tanokban nem lelt megnyugvást; egyetlen igaz barátja Andrej Bolkonszkij volt, aki hosszabb külföldi útja idejére őrá bízta, hogy vigyázzon menyasszonyára, Natasa Rosztovára. ~ ugyan nem tudta megakadályozni a lány és sógora, Anatole Kuragin fatális kalandját, sem kibékíteni Andrej herceget, ám a lesújtott Natasa mellé állt, és meg is szerette őt. Az 1812-es háborúban nem harcolt, de szembefordult egykori bálványával, az országát duló Napóleonnal, és még merényletet is tervezett ellene. Az égő Moszkvában francia fogságba esett, kémnek nézték és kis híján kivégezték. A foglyok közt megismerkedett Platon Karatajevvel, az egyszerű és naivan bölcs paraszttal, s a kisemberek társaságában átélt hónap nélkülözései hatására bensője átalakult, értelme letisztult, eljutott az élet értelmének új, emberségesebb felfogásához. A háború után elvált feleségétől, és nőül vette Natasát, gyermekeik születtek, kölcsönös szerelem és megbecsülés fűzte őket egymáshoz. – ~ a regény legvonzóbb férfialakja: nyíltszívű, nagylelkű, érzelmei őszinték és erősek. Kövér, esetlen termete, félszegsége, darabos modora miatt sokan lenézik, kimosolyogják az előkelő társaságban, ő viszont fütyül rájuk, a helyes cselekvés, az értelmes élet lehetőségeit kutatja; ő az első a tépelődő, önvizsgáló tolsztoji hősök, a rossz lelkiismeretű arisztokraták között, sok tekintetben Levin előképe.
