ÁrNem forgalmazott
Adathordozó
Megjelenés2013. október 17.

This content is also available on Arcanum Digitheca.

Kiadványunk a 19. század második és a 20. század első felének legjelentősebb család- és helytörténeti munkáit teszi közzé. Megtaláljuk benne a nagy vármegyei monográfiákat, a legfontosabb sokkötetes családtörténeti munkákat, a genealógia, heraldika, helytörténet számos alapművét. Az összesen 140 kötet komplett családtörténeti könyvtárként szolgálja a téma szerelmeseit.

Az alábbi munkákat találjuk a kiadványban:

A vármegyei levéltárak felülvizsgált czímeres nemesleveleinek jegyzéke (Horváth Sándor)

Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címjegyzéke II. Címereslevelek 1200-1909

„Kilencz esztendeje annak, hogy a Széchényi országos könyvtár leiró katalógusainak első kötete kikerült a sajtó alól. Az ősnyomtatványok leirását tartalmazó kötetre hosszú idő elteltével következik a második, mely a könyvtár levéltári osztályának egyik nagybecsű csoportjáról, a czímeres nemeslevelekről ád részletesen számot. A késedelmet a munka fáradságos volta, melynek teljesítéséért Dr. Aldásy Antal múzeumi őrt illeti az elismerés, eléggé igazolja. Ujabb időben egyre nagyobb arányokban fordul a figyelem levéltárunknak azon csoportja felé, mely a czímeres nemesleveleket és nemesi iratokat foglalja magában; alig múlik el nap, hogy a Széchényi országos könyvtárat czímerkérdésben vagy nemességi ügyben fel ne keresné valaki. Családi érdeken kívül a magyar heraldika tudománya is egyre nagyobb arányokban merít abból a tanulságos anyagból, mely a czímertan legbecsesebb forrásában, az armálisokban számára kínálkozik. Ez az oka, hogy leiró katalógusaink második kötetét gazdag levéltárunk e sűrűn használt csoportjának szántuk. Czímeresleveleink gyűjteménye több mint százesztendős fáradozással és tervszerű utánajárással került együvé. Végtelenül gazdagította a sorozatot családainknak a tudomány érdekében eléggé nem dicsérhető eljárása, hogy levéltáraik kincseit örök letétemény gyanánt egyre nagyobb mértékben bízzák a Széchényi országos könyvtár gondozására. Ma már hetvenkét ily levéltár van a Nemzeti Múzeumban. Ezek legtöbbjében megvan a családnak s esetleg más családoknak is armálisa. Mindezt felöleli a jelen kötet, mely egyúttal az eredeti czímereslevélről készült hű rajzban bemutatja mindazon czímerek képét, melyeket eddigelé éppen nem vagy csak hibás ábrázolásban ismertünk.” – írta a sorozat első kötetének 1904. évi megjelenésekor Fejérpataky László egyetemi tanár, a Széchényi orsz. könyvtár igazgatója. A végül is összesen 8 kötetes sorozat utolsó tagja 1942-ben látott napvilágot, azóta is egyedülálló forrásul szolgálva nem csak a családtörténet, a címertan, de a magyar történelem, társadalomtörténet, hadtörténet kutatóinak egyaránt.

Családtörténeti irodalom – 53 kötet

A 19. század második és a 20. század első felének legjelentősebb, nem nagyobb sorozatok keretében megjelent család- és helytörténeti munkáit teszzük itt közzé, a genealógia, heraldika, helytörténet számos alapművét. Az összesen 53 kötet komplett családtörténeti könyvtárként szolgálja a téma szerelmeseit.
Az alábbi munkákat találjuk a kiadványban:
Magyar családtörténeti és címertani irodalom 1561-1944 (1984) / Baán Kálmán, Kóczy T. László, Gazda István; Abaúj-Torna Egyesült Vármegyék Monographiája - 1. kötet (Kassa, 1897) / Csoma József; Baranyavármegye nemesei (Pécs, 1909) / Andretzky József; Borsod Vármegye története (Budapest, 1909) / dr. Borovszky Samu; Családtörténeti jegyzetek - 1914 / ifj. Hellebronth Kálmán; Élő nemesség (Budapest, 1900) / dr. Szombathy Ignácz; Erdély nevezetesebb családai (Kolozsvár, 1854) / Kővári László; Fejér megye nemesi összeírásai 1754. 1809. (Székesfehérvár, 1934) / Schneider Miklós; Fejér megye nemesi összeírásai 1818–21. 1828. (Székesfehérvár, 1934) / Schneider Miklós; Fejérmegyei nemes családok (Székesfehérvár, 1935) / Schneider Miklós; Fejérmegyei nemességvizsgálatok (Székesfehérvár, 1937) / Schneider Miklós; Háromszék vármegye nemes családjai (Sepsiszentgyörgy, 1901) / Pálmay József; Heves- és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai (Eger, 1906) / Orosz Ernő; Hunyadmegye Sztrigymelléki részének és nemes családainak története, tekintettel a birtokviszonyokra (Budapest, 1891) / Bőjthe Ödön; Jobbágytelken élő nemesek 1846. évi összeírása Fejér megyében (Székesfehérvár, 1937) / Schneider Miklós; A Királyi Könyvek. Jegyzéke a bennük foglalt nemesség cím, címer, előnév és honosság adományozásának 1527-1867 (Budapest, 1895) / Illéssy János, Pettkó Béla; Komáromvármegye nemes családai (Komárom, 1911) / dr. Alapi Gyula; A M. Kir. Belügyminiszter által igazolt nemesek 1867-1937 (Budapest, 1938) / Gerő József; Magyar főrangú családok (Budapest, 1931) / Kempelen Béla; Magyar nemes családok czimerei 1. (Budapest, 1914) / Kempelen Béla; Magyar nemesi almanach (Budapest, 1910) / Kempelen Béla; Magyar nemesi évkönyv (Budapest, 1923) / Kempelen Béla; A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. 1. kötet (Budapest, 1900) / Karácsonyi János; A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. 2. kötet (Budapest, 1901) / Karácsonyi János; A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. 3/1. kötet (Budapest, 1901) / Karácsonyi János; A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. 3/2. kötet: Magyar nemzetségi címerek (Budapest, 1904) / Csoma József; Magyar nemzetiségi zsebkönyv, második rész - Nemes családok (Budapest, 1905); Marostorda Vármegye nemes családjai (Maros-Vásárhely, 1904) / Pálmay József; A M. Kir. Országos Levéltárásnak az 1886-1907. években bemutatott czimeres nemeslevelek jegyzéke (Budapest, 1908) / Horváth Sándor; A Magyar Királyi Országos Levéltár diplomatikai osztályában őrzött pecsétek mutatója (Budapest, 1889); Nemes családok története - 1. kötet (Székesfehérvár, 1937) / Schneider Miklós; Nemes családok Debrecenben (Debrecen, 1925) / dr. Herpay Gábor; Nemes családok Pestvármegyében 1899 / Kőszeghi Sándor; Családkönyv 1. Nemes családok, polgárcsaládok (Budapest, 1940) / Kempelen Béla; Nemes Családok Hajdúvármegyében (Debrecen, 1926) / dr. Herpay Gábor; Az 1754-1755. évi országos nemesi összeírás / dr. Illéssy János; Jegyzéke az Országos Levéltárban található nemesi okleveleknek (Budapest, 1886) / Tagányi Károly; A nemesség (Budapest, 1907) / Kempelen Béla; Nemesség (Budapest, 1886) / Marcziányi György Lovag; Somogy vármegye nemes családai / Baranyai Béla; Szatmár Vármegye nemes családjai (Nagykároly, 1910) / Bilkei Gorzó Bertalan; Szatmár Vármegye nemes családjaihoz pótkötet (Nagykároly, 1912) / Bilkei Gorzó Bertalan; Temes vármegye nemes családjai I. (Budapest, 1896) / Lendvai Miklós; Temes vármegye nemes családjai II. (Budapest, 1899) / Lendvai Miklós; Temes vármegye nemes családjai III. (Budapest, 1905) / Lendvai Miklós; Trencsén Megye 1725-1732. évi nemességvizsgálatai (Szombathely, 1938) / Schneider Miklós; Udvarhely vármegye nemes családjai (Székely-Udvarhely, 1900) / Pálmay József; Czímeres nemeslevelek jegyzéke (Budapest, 1909) / Horváth Sándor; Vas vármegye 1658. évi nemesi összeírása (Szombathely, 1943) / Schneider Miklós; Vas vármegye 1696. évi nemesi összeírása (Szombathely, 1943) / Schneider Miklós; Vas vármegye 1726/27. évi nemességvizsgálata (Szombathely, 1940) / Schneider Miklós; Vas vármegye 1754. évi nemesi összeírása (Szombathely, 1939) / Schneider Miklós; Vas vármegye 1835. évi nemesi összeírása (Szombathely, 1937) / Schneider Miklós;

Nagy Iván: Magyarország családai

1857 és 1868 között jelent meg a tizenkettő plusz egy pótkötetes „Magyarország családai”, mely 6500 nyomtatott oldalon, 3.700 családfát, 550 címert, több mint 10.000 család adatait tartalmazza. A genealógia és a heraldika mindmáig nélkülözhetetlen alapművét a dualizmus korának hihetetlen szorgalmú tudósa, a balassagyarmati kisnemesi családból származó Nagy Iván írta. „Nemzetünk történelméhez adni kalauzt, mely a szerepelt személyek eredetével, családi összeköttetéseivel ismertet meg, – főczélja e gyüjteménynek. Kényes és nehéz munka.” – írta az első kötet bevezetőjében a szerző. A Magyarország történelmét, közéletét ezer éven át meghatározó nemesi családok „nemzékrendje”, családi kapcsolatai egyfajta keresztmetszetét adják a feudális Magyarországnak. A „Nagyiván” forrásául legnagyobb részben levéltári anyagok: központi levéltárak, oklevelek, kancelláriai dokumentumok, a nagyobb családok csak többé-kevésbé gondozott magán levéltárai szolgáltak. Nyilvánvalóan nem lehetett (nem lehetséges) hibátlan, befejezett művet létrehozni, ám mégis, az elmúlt másfél évszázadban nem akadt történész, aki hasonló alaposságú, igényességű munkába vágott volna, így Nagy Iván nemes célja teljesült: történészgenerációk számára szolgál máig nélkülözhetetlen kézikönyvül. Ugyanakkor nemcsak a szakembereknek ajánljuk a „Nagyivánt”, hanem mindenkinek, aki érdeklődik Magyarország ezeréves történelme, az azt meghatározó családok sorsa iránt.

Nemességi Kézi könyv nemesi ügyek (Marcziányi György)

Vármegyei monográfiák

A Millennium körüli években – részben központi akarat, részben helyi kezdeményezések nyomán – egy sor vármegyében megindult az illető megye múltját és jelenét feldolgozó nagymonográfia összeállítása. A hatalmas munka koordinálására sorra alakultak a vármegyei monográfia bizottságok, amik a szellemi és anyagi erők függvégényében azután egymás után jelentették meg a vaskos köteteket. A legjelentősebb, egységes sorozattá váló kiadványfolyam a Borovszky Samu szerkesztésében készített Magyarország vármegyéi és városai c. monográfia sorozat, ami az első világháború kitörése folytán 26 kötet megjelenése után abbamaradt. E sorozaton kívül – vátozó terjedelemben, és kevésbé egységes szerkesztési elvek mentén – további megyék feldolgozása is elkészült, ezek megjelent köteteit tartalmazza kiadványunk:
• Aradvármegye és Arad szabad királyi város monographiája (7 kötet)
• Bács-Bodrogh vármegye egyetemes monográfiája (2 kötet)
• Békésvármegye története (3 kötet)
• Beregvármegye monographiája (3 kötet)
• Csanád vármegye története (2 kötet)
• Szilágy vármegye monographiája (6 kötet)
• Szolnok-Dobokavármegye monographiája (6 kötet)
A nagymonográfiák feldolgozzák egy-egy vármegye földrajzát, geológiai viszonyait, természetrajzát, állat- és növényvilágát. Megismertetnek történelmével, néprajzával, közgazdaságával, közigazgatásával, közművelődési állapotaival. Részletesen taglalják a megye településeit, nemes családainak történetét.
A Szolnok-Doboka vármegye monográfia bizottságának titkára, Biró Antal vármegyei főszámvevő első kötet előszavába írott szavai valamennyi monográfia jelentőségére érvényesek: „A monographia közvetlen Szolnok-Dobokavármegye történetét tárgyalja ugyan, de közvetve az egész nemzet történetével áll kapcsolatban. S ha egyéb czélt az erre fordított sok anyagi és szellemi áldozatok daczára nem értünk volna el, mint azt, hogy a történelem-írás kútforrásait csak szűk körben ismert, vagy általában teljesen ismeretlen és kritikailag kiválasztott adatgyüjteménynyel gyarapítottuk, már eléggé jutalmazva van fáradságunk.”

Terjedelem: 61 ezer oldal, 10 GB

 

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages