| Ár | Nem forgalmazott |
| Adathordozó | 
|
| Megjelenés | 2013. február 20. |
This content is also available on Arcanum Digitheca.
1861-ben indult meg a Magyar Tudományos Akadémia «Mathematikai és Természettudományi Állandó Bizottsága» kiadásában a Mathematikai és Természetudományi Közlemények, amely 1944-ig 40 kötetben jelentette meg a hazai tudományos élet legnagyobbjainak hosszabb lélegzetű dolgozatait. Elsősorban a hazai föld magyar nyelvű tudományos leírását tekintette feladatának. A Bizottság megalakulásakor a következő területeket vette működésének tárgyául:
„a) Természetrajzi közlések. Valamely vidék leírása, állat- növény- és ásványtani tekintetben; b) Földtani és őslénytani leírások; c) Meteorologiai adatok a mennyire lehet kiterjeszkedve a nedvességi légnyomati villámossági stb. viszonyokra; d) Magasságmérések hálózatának létesítése természettudományi és technikai szempontból; e) Vegytani vizsgálatok gazdasági földtani és hydrographiai tekintetben; f) Leírása azon iparos eljárásoknak, melyek többé kevesebbé honunknak sajátjai; g) Megismertetése a honunkban létre jött nagyobbszerü építkezési u. m. vasúti, hid-, csatorna-vezetési, vízszabályozási lecsapolási stb. vállalatoknak. A Csillagászatra is kiterjeszkedni még most nem tartja idején a bizottság, az akadémiai működés fejlettebb korszakára levén az fentartandó.”
A Bizottság tagjai (egyben az egyes részterületek felelősei) 1861-ben: Frivaldszky Imre (állattan); Kovács Gyula (növénytan); Szabó József (ásványtan, földtan; a Bizottság előadója és a Közlemények első szerkesztője); Kubinyi Ferencz (őslénytan: emlősök; a Bizottság elnöke); Kovács Gyula (őslénytan: általános); Jedlik Ányos, Sztoczek József (meteorologia); Nendtvich Károly (vegytan); Kruspér István (magasság-mérések); Petzval Otto (építészet). A szerkesztést Szabó Józseftől 1881-ben Eötvös Loránd vette át, majd 1892-től Lengyel Béla, 1913-tól Méhely Lajos, 1926-tól Mauritz Béla, az utolsó évében (1944) pedig Dudich Endre szerkesztette a kiadványt. 1882-re a számban is gyarapodó közlemények kinőtték a Közlöny kereteit, és megfogalmazódott az igény egy rendszeresen megjelenő, „folyóiratszerűbben”, frissebben szerkesztett, korszerű új fórum létrehozására, amely a rövidebb közleményeknek is megfelelő publikációs lehetőséget tud biztosítani. Ez volt a Mathematikai és Természettudományi Értesítő, amelynek 1882 és 1943 között, az Akadémia III. Osztályának (Matematikai és Természettudományi) folyóirataként, összesen 62 kötete látott napvilágot. Szakterületei felölelték a természettudományok teljességét: Természettudományok története; Általános állattan (Bonc- és szövettan, Élettan, Fejlődéstan); Rendszeres állattan; Orvostudományok; Általános növénytan (Alaktan, szövettan, Növényélettan, Bakteriológia); Rendszeres növénytan (Növényrendszertan, növényföldrajz, növényszociológia); Ásványtan; Kőzettan; Földtan; Talajtan; Általános kémia; Fizikai kémia; Ipari kémia; Rendszeres kémia (Szervetlen kémia, Ásványvizek, ivóvizek, Szerves kémia); Fizika (Elméleti fizika, kísérleti fizika, geofizika); Csillagászat; Technikai tudományok; Földrajz, éghajlat; Matematika–geometria. Az 1-50. kötetekhez 1939-ben név és szakterületek szerinti mutató is készült.