Előszó
7Előszó
Magyarország második világháborús szerepéről és a Magyar Királyi Honvédség alkalmazásáról eddig megjelent írásos anyagok igen vegyes képet mutatnak. Ez annak tudható be, hogy 1945 után a téma sokáig nem volt „aktuális”. Az 1980-as évekig jelentek meg nagyon különböző feldolgozások, de ezek többsége a korabeli politikai elvárásokat és nem a reális tényeket közvetítették. Közel 40 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy tényszerű és szakmailag megalapozott feldolgozások jelenhessenek meg. E rövid átmeneti időszaknak sok pozitívuma mellett nem jelentéktelen hibája volt, hogy nem tudott teljesen elszakadni a régi beidegződésektől. A rendszerváltás elvileg ugyan elbontott minden korlátot, de a gyorsabb, a hitelesebb és a téma egészére kiterjedő feldolgozásoknak még mindig jelentős akadályai vannak. Ezek döntő többségét az elvesztegetett évtizedek miatti szűkös szakirodalom, az új lehetőségek óta eltelt idő rövidsége és nem utolsósorban a rendelkezésre álló csekély számú forrásanyagok jelentik.
Nem véletlen tehát, hogy az 1941–1945 közötti időszakról még mindig hiányos, esetenként téves ismeretekkel rendelkezünk. Több mint furcsa, hogy az 1941-es hadba lépésünket a közvélemény – de még a történészek jelentős része is – a Szovjetunió elleni támadásunk időpontjával azonosítja, míg a délvidéki eseményeket a területgyarapítások közé sorolja. Ez a téves felfogás abból az egyszerű tényből adódik, hogy az 1941 áprilisában történt katonai fellépés hadtörténeti feldolgozása és annak kiértékelése mind ez idáig nem történt meg.
Könyvünkkel most ezt a hiányt igyekszünk pótolni. A Tisztelt Olvasó a lényeget tekintve kellő ismereteket szerezhet a balkáni válság kialakulásának folyamatáról, Hitler reagálásairól, a kibővített Marita fedőnevű hadműveleti terv lényegéről, de mindenek előtt a magyar politikai vezetés dilemmáiról és lépéseiről, valamint a hadműveletekbe bevont 3. hadsereg tevékenységének részleteiről. Mindezeket eddig még nem publikált vázlatok, fényképek, adatbázisok és rajzok egészítik ki és teszik érdekessé és nem utolsósorban hitelessé.
A kiadvány elolvasása után nyilvánvalóvá válik, hogy Magyarország 1941. április 11-én lépett be a második világháborúba. Igaz, hogy a délvidéki hadművelet során nem került sor elhúzódó, nagy veszteségeket okozó harcokra, de a háborúba lépés minden politikai és katonai feltétele adott volt, illetve megvalósult. Nevezetesen megtörtént a politikai döntés, a magyar hadműveleti terv szorosan kapcsolódott a németekéhez, míg a 3. hadsereg mozgósítása, felvonultatása, határátlépése és ezt követő tevékenysége egyértelműen a háború elveit követte.
