Románia átállása a szövetségesek oldalára (1944. augusztus 23–28.)
Románia átállása a szövetségesek oldalára (1944. augusztus 23–28.)
A Jaşi és Kisinyov térségében folyó szovjet hadművelet eseményeivel párhuzamosan 1944. augusztus 23-án 16 órakor I. Mihály román király nevében Ion Stircea tábornok letartóztatta Ion Antonescu marsallt, Románia teljhatalmú katonai diktátorát. A király fegyverszüneti kérelméről 18 órakor tájékoztatta a meglepett német követet, Manfred von Killingert. A Constantin Sntescu vezérezredes elnökletével megalakított katonai kormány lezáratta a Bukarestbe vezető utakat és vasutakat, s blokád alá vonatta a fővárosban állomásozó német alakulatokat. Este 22 órakor I. Mihály a rádióban bejelentette a diktatúra felszámolását, az Egyesült Nemzetekkel, vagyis a németellenes szövetséggel szembeni ellenségeskedés beszüntetését, valamint a román haderő csatlakozását a szovjet Vörös Hadsereghez. A király – mint a fegyveres erők főparancsnoka – parancsot adott a román csapatoknak Észak-Erdély elfoglalására is.
A németek a Luftwaffe Ploeşti körzetében állomásozó 5. légvédelmi tüzérhadosztályának alakulataival és a bukaresti magasabb SS- és rendőrparancsnok (Höhere SS- und Polizeiführer Bukarest) egyik zászlóaljával akarták helyreállítani a rendet a román fővárosban. Ezen erők viszont alkalmatlanok voltak a feladatra. Gerstenberg tábornok csoportosítása augusztus 24-én reggel egyenként két 8,8 cm-es légvédelmi ágyúval és három 2 cm-es légvédelmi gépágyúval rendelkező nyolc légvédelmi harccsoportból, egyenként hat 2 cm-es gépágyút számláló három vadászkülönítményből (Jagdkommando), valamint körülbelül 2000, gyalogsági harcra gyengén kiképzett légvédelmi katonából állt. A csapatok tisztjei és altisztjei a földi harcban járatlanok voltak. A német csoportosítás gyülekezését és menetét a románok ködképzéssel két órán keresztül sikeresen hátráltatták. A 24-én hajnalra tervezett támadás emiatt csupán 8 óra 30 perckor indulhatott meg. A Luftwaffe 2/I. csatarepülő-osztálya közvetlenül támogatta a Bukarest felé támadó légvédelmi harccsoportot. A románok jelentősebb erőket vontak össze, közöttük a harckocsi-kiképző alakulatok páncélosait is. A város északi részén települt, német anyaggal felszerelt román 260légvédelmi ütegek is beavatkoztak.
Gerstenberg harccsoportja a kezdeti sikerek után elakadt. A német szárazföldi haderő főparancsnoksága ekkor ejtőernyősök és közelharc-kiképző kötelékek bevetését rendelte el, de erre a csapatok lassú beérkezése miatt már nem került sor. Másnap, 25-én reggel a németek újabb támadást indítottak, és elérték a főváros északi kijáratát. További előrenyomulásuk azonban ismét megrekedt. Augusztus 26-án reggel a Bukaresttől északra harcoló németek feletti parancsnokságot Reiner Stahel altábornagy vette át, aki légi úton Otapeni repülőterére érkezett. Az újabb csapatokat összevont románok a repülőtér körzete elleni támadásaikat német gyártmányú harckocsikkal – német levéltári dokumentumok szerint 26 zsákmányolt Pantherrel – támogatták. A gyalogsági harcban járatlan német légvédelmi harccsoportok nem tudták megállítani ezeket, és bezárult körülöttük a gyűrű. Egy nappal később, 27-én este a Dél-Ukrajna Hadseregcsoport parancsot adott Stahel altábornagynak a Ploeşti felé való kitörésre. A harccsoport 1900 fővel, 300 gépjárművel és néhány légvédelmi tűzeszközzel 28-án kísérelte meg a kitörést. Vállalkozásuk ugyan sikerült, de a németek délután Obergita körzetében román csapatokba ütköztek. A harccsoport zöme nagy valószínűség szerint hadifogságba esett, mivel a saját vonalakat csak egy német légvédelmi híradós hadnagy érte el, aki később beszámolt az eseményekről.
Német levéltári adatok szerint Bukarest bombázása nem Hitler ötlete volt. A román átállás bukaresti vezetőinek sokkolása érdekében és a román döntéshozók tartózkodási helyeként azonosított királyi palota és a miniszterelnökség épülete ellen Gerstenberg tábornok kért német légitámadást augusztus 24-én reggel. Hitler a kérésnek engedve – Friessner megkerülésével – a román főváros, különösen a királyi palota és a kormányzati negyed bombázását el is rendelte. A német katonai beavatkozás miatt augusztus 24-én a román haderő már országszerte támadásokat intézett a német alakulatok ellen. A német 4/I. bombázórepülő-osztály és néhány éjszakai csatarepülő-kötelék a 25-ére virradó éjszaka nagy tüzeket okozva folyamatosan támadta a királyi palota környékét. A német támadásokra hivatkozva I. Mihály augusztus 25-én hadat üzent a Harmadik Birodalomnak, a román határőr-csapatok pedig több helyen a magyar határt is átlépték.
A román főváros felett román vadászrepülőgépek is megjelentek, emiatt a német vadászrepülő-kötelékek bevetésére is sor került. A Bukarest feletti légiharcok egészen 28-án estig eltartottak. A német bombázó-, éjszakai csatarepülő- és zuhanóbombázó-repülőgépek elsősorban a hírközlési rendszert, a postát és távíró-állomásokat, valamint a környező román repülőtereket támadták.
