Traeger Ernő, dr.
Traeger Ernő, dr.
Pinkafő, 1887. október 27. – Vác, 1971. február 15.
A budapesti és a kolozsvári egyetemen jogot tanult. 1912-től a közös pénzügyminisztériumban, Bécsben teljesített szolgálatot. A háború után a miniszterelnökségen dolgozott: miniszteri tanácsos volt, a gyorsírási ügyek kormánybiztosa 1941-ig. A Közművelődési Tanács másodelnöke, a Vajda János Társaság elnökségi tagja. A Magyar Tudományos Fajvédő Egyesület tagja. 1942–44: a Nemzetvédelmi Propagandaminisztériumban miniszteri osztálytanácsos, sajtókamarai kormánybiztos. 1945-ben a népbíróság 2 évi börtönre ítélte. 1947-ben másodfokon bűncselekmény hiányában fölmentették. 1947-től 1957-ig munkás volt. Ezután nyugdíjba ment és a Gyorsíró Szövetség munkatársa lett. Szerkesztette a Magyar Gyorsíró Újságot, Radnai Bélával együtt kiadta az Egységes Magyar Gyorsírás Könyvtárát. Politikai emlékiratokat, gyorsírástörténeti és -elméleti munkát írt. Két verseskötete 1941-ben és 1943-ben jelent meg.
