2.10 Épített fedettség
2.10 Épített fedettség
A második világháború során a legsúlyosabb harcokra a városokban került sor (Sztálingrád, Budapest, Berlin). Ennek okai abban keresendők, hogy a legkomolyabb védelemre egy városban kerülhet sor. A páncélosok sebezhetővé válnak az utcák tengerében, a gyalogságnak pedig minden házért meg kell küzdenie. Mindezek eredményként hatalmas veszteséget szenved a támadó, de a védő fél is kivérzik egy hosszú harc során.
A városi harc természete azonban eltérő egy kertes házas elővárosi zónában, egy belvárosi területen többemeletes bérházak között és megint más nagy egybefüggő gyártelepeken. Az ipari terület és a lakóterület megkülönböztetése egyértelmű volt. A szürke szín eltérőárnyalatait kapták. Azért a szürke szín alkalmazása mellet döntöttem, mert ez viszonylag visszafogottnak tekinthetőés lehetővé teszi a történelmi tematika bemutatásánál dominánsabb színek alkalmazását, melyek kellőképpen látszanak majd a szürke háttértől.
A belvárosi területek és a kertes házas zóna elkülönítéséről viszont le kellet mondanom. Lehetséges lett volna a kertvárosi zóna egyen méretű alaprajzhoz hasonló házakkal valóábrázolása, de a szürke szín alkalmazása nem lett volna előnyös ebben az esetben, ugyanis nem különült volna el látványosan, mivel a méretarányból fakadóan túl kis méretűre kellett volna választani az egyen méretű házakat és a világos szürke szín nem elég markáns. Fekete szín esetében ez az út járható lett volna, mint ahogy a sztereografikus szelvényeken alkalmazták, de ez lehetetlenné tette volna más tematika ábrázolását.
Emiatt csupán a lakóövezetet és az ipari területet különböztettem. Továbbá a megkülönböztettem Budapesti gettó területét, külön felületi színnel elkülönítve a másik két épített fedettségi kategóriától.. Problémát jelentett viszont, ami már a növényzeti fedettségnél is felmerült, hogy a térképek meglehetősen régi állapotot tükröztek a 1945-ös elméleti állapotomhoz képest.
A várostérképek ebből a szempontból jelentettek elsőrendű forrásanyagot, mert bár a növényzeti fedettségben nem követték a változásokat, addig a beépítettség változása pontosan átláthatóés naprakészebbnek számítottak a katonai térképeknél.
Így az épített fedettséget a háború után készült Nagy-Budapestet ábrázoló várostérképről vettem át. Használhattam volna a háború előtti várostérképeket is, de ezek jóval az ostrom előtt készültek és időben a legközelebb még ez az 1947-es térkép tekinthető. Továbbá ekkorra még az újjáépítés sem is fejeződött be. Így nem kellett attól tartani, hogy újonnan a háború után létesített lakóövezeteket is ábrázolnék.
