Szabó József János: Az Árpád-vonal (1939–1944)

Full text search

241Szabó József János: Az Árpád-vonal (1939–1944)
Visszaemlékezésekben, hadtörténelem-tankönyvekben, összefoglaló munkákban gyakran olvashatunk az Árpád-vonalról, amelyet a magyar hadvezetés 1940 és 1944 között építtetett ki az ezeréves határok védelmére a Keleti-Kárpátokban. Az építkezést a Budapest Honvéd utcában székelő Erődítési Parancsnokság irányította.
Ha valaki részleteiben érdeklődik a magyar hadtörténelem e nagyszabású vállalkozása iránt, a szakirodalomból azt is megtudhatja, hogy az Árpád-vonalat nem a hágók mentén, a gerincvonalon építették ki, hanem a medencék felé lejtő völgyeket, járható irányokat zárták le egy-egy völgyzárral. E völgyzárakban egy-egy erődszázad teljesített szolgálatot. A völgyzárak közötti, gépjárművel járhatatlan terepen határvadász- és határőrcsapatok építettek ki hevenyészett védővonalat.
Az erődvonal működéséről kevés adat lelhető fel. Annyi mindenképp, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel az 1944. augusztus 23-i román átállást követően a szovjet csapatok délről megkerülték. Komoly nehézséggel kell megküzdenie annak, aki az erődvonal építésének részleteit szeretné rekonstruálni, vagy a működésére vonatkozó elveket, védelmi terveket szeretné tanulmányozni. A Hadtörténelmi Levéltárban hiába keres adatokat, csupán a Honvéd Vezérkar és a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatóiban, a beküldött jelentésekben találkozik elszórt utalásokkal. Az Erődítési Parancsnokság irattára a háború folyamán az épülettel együtt elporladt.
Minden nehézség ellenére, amit a visszaemlékezésekből, a szűkös levéltári forrásokból, a korabeli katonai és polgári sajtóból az erődvonal építéséről, működésének elveiről és valóságos működéséről megtudtam, arról győzött meg, hogy az ország védelmére Európában egyedülálló erődrendszert hoztak létre. Az Árpád-vonal működése nem hasonlítható sem a francia Maginot-vonalhoz, sem az Európában ennek mintájára kiépített egyetlen erődrendszerhez sem. A korabeli szakemberek tanulmányozták e védelmi rendszerek működését, előnyeit, hátrányait, és a tapasztalatok felhasználásával kezdtek hozzá a Keleti-Kárpátok megerődítéshez.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi