32 1945. január 1. A román 19. gyaloghadosztály hadinaplójának napi helyzetösszefoglalója. | Magyarok a II. világháborúban

32
1945. január 1.
A román 19. gyaloghadosztály hadinaplójának napi helyzetösszefoglalója.

Az 1944. december 31-ről 1945. január 1-jére virradó éjjel kapott parancs a támadás folytatását írta elő. A csapatainkat fogadó ellenséges állások azonban olyan erősek voltak, hogy minden előrenyomulást lehetetlenné tettek.

Az éjszaka folyamán az ellenséges légierő szállító és bombázó tevékenysége is folytatódott.

1945. január 1-jére a hadtest 81. parancsa a támadás folytatását írja elő a budapesti városnegyedekbe történő behatolás céljából.

E parancs alapján a hadosztály kiadja a 112. harcparancsot (másolatban mellékelve).

A parancs szerint a támadás – 15 perces tüzérségi előkészítés után – 11 órakor indul.

51Az éjszaka folyamán és hajnalban előreküldött felderítőjárőreinknek sikerült beszivárogniuk az ellenség közé, és átkarolni állásait. E mozzanat következtében az ellenség egy része fogságba esett, másik része rendezetlenül visszavonult.

E siker eredményeként a zöm a járőrök után nyomult, és így az 1944. XII. 31-e estére tervezett támadás egy, az ellenséges állások bekerítését célzó folyamatos támadássá alakult át. Ahol az ellenség ellenállása erősebb volt, azonnal beavatkozott a tüzérség, és az ellenség kénytelen volt feladni azt. Első pillantásra e hadművelet üldözésnek tűnik, de ahogy az a későbbiekben kiderül, a csapatok az ellenség folyamatos ellenállásába ütköztek.

Az ellenség minden lehetséges harceljárást bevetett, hogy késleltessen minket, és minél nagyobb veszteséget okozzon. Főleg aknamezőket telepít.

Így előrenyomulva, hadosztályunk csapatainak sikerült elfoglalniuk a LUCSKA—MIR24 erdőt – 127. magassági pont – és az ettől délkeletre eső magaslatot.

24 A román csapatok jelentéseikben a tereptárgyakat fedőnévvel említették.

Ez alkalommal nagyon sok hadifoglyot ejtettünk és nagy mennyiségű hadianyagot zsákmányoltunk.

Azonban a mi veszteségeink is meglehetősen nagyok voltak.

Az alábbi veszteségeket szenvedtük el:

— halottak: 5 közlegény,

— sebesültek: 40 közlegény,

— 1 75 mm-es tüzérségi ágyú megsemmisült,

— 16 ló szolgálatból kivonva.

Hadifoglyok: 274 magyar a 36., 38., 10. és 6. gy.e.-ből.

E harci cselekmény során különösen kitűntek:

Michailescu Stefan ezredes, a 95. gy.e. parancsnoka,

Baiatu Grigore őrnagy, a 95. gy.e. II. zászlóaljának parancsnoka,