418. ÖRÖMÖK

Full text search

418. ÖRÖMÖK
Bújik már a hóvirág, kikelet hírnöke, kis előpostája.
Az erdők árnyékosabb helyén, mint valami nagy fehér kendő terül széjjel a földnek hóvirágokból készült legszebb takarója.
Kis fejecskéiket egymásra hajtják ezek a bóbitás szép virágok, s ha egy kissé hidegebb szellő érinti őket, összerázkódnak.
Igaz is, ha kicsalta őket immár édes álmodásra a napsugár, minek kacérkodik velünk.
No, de hát a napsugárnak ez a kacérkodása csak ideig-óráig tartó.
De majd jobban nekihevül, s élteti a gyönge virágokat, szerelmetes pajzánsággal mosolyog reájuk, s örül azon, hogy milyen szépen nőnek, növekszenek, virágot kedvelők gyönyörűségére.
És ím a hóvirággal egyidejűleg az ibolya is feltűnt a láthatáron.
Ez a lilaszínű szerény szép virág, mely ott rejtőzik a bokrok mélyén, nagy húsos levelektől védetten. S az ibolyát nyomon követte majd a csilingelő gyöngyvirág. És amikoron szezonjukat élik ezek a kis jószágok – a tavasz sejtelmes, édes álmai rajzanak lelkünkben.
Szerelmi csókot érzünk kiáradni a virágok illatából – szerelmi suttogás szól felénk az aranysugaraktól áttört levegő égből.
Forróbban dobog a szív, gyorsabb hevülésre pezsdül a vér. Lányok szeméből szerelem nevet ki, annak tűzrózsája nyílik az arcukon.
És a napok csak szaladnak gyors futással – helyet adva egyik a másikának.
Észre se vesszük majd, hogy a hivatalos kalendárium szerint is reánk köszönt a tavasz – de nem törődünk vele, mikor mi már jóval ezelőtt éreztük, tudtuk, hogy feltámadtak az ibolyák, a dalok, a szerelmek…
Debreczeni Hírlap 1899. február 20.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi