443. AZ ELHAGYOTT FÉRJ BOSSZÚJA
443. AZ ELHAGYOTT FÉRJ BOSSZÚJA
Esküdtszéki tárgyalás hitvesgyilkosság kísérlete miatt
Mint az ártatlanságnak, kiengesztelődésnek szelleme vonult végig a törvényszék rideg, nagy termén egy ártatlan kisleány ijedt gügyögésének visszhangja.
Az apja meg akarta gyilkolni hűtlen feleségét, az ártatlan csöppség édesanyját, s az ő remegő, nyöszörgő hangja fogta meg az apa kését, mentette meg az édesanyát a gyalázatos haláltól, az apát a szörnyű bűntől, őt magát az apátlan-anyátlan árvaságtól.
A férfi nagy, robusztus, rongyos cselédember. Elvette az asszonyt, de rosszul élt vele. A bűnnek, a nyomornak, az állati egyesülésnek gyermeke az a kisleány, kiről egyforma szeretettel beszél a csapodár asszony, a tunya, korlátolt, súlyos bűnnel vádolt apa is.
És míg az élet odadobta egy piszkos igazságát a földi igazságszolgáltatás mosókonyhájába – a megundorító szennyre reá vetette glóriasugarát egy ártatlan gyermekarc mosolygása… A gyermeké.
Ami rossz, ami aljas, ami bűn: az a felnőtteké. Ami nagy, ami felemelő, kiengesztelő: az a tudatlanságé…
a gyermeké!…
Szabadság 1900. február 23.
