Mikor a második felvonásban a direktor eksztázisban hálálkodik Nebántsvirágnak, hogy beugrásával megmentette „ezt a – hagyjuk el a jelzőt – társulatot”: a közönség szűnni nem akaró, tüntető tapsokkal ünnepelte Perényi Margitot, akit Debrecenből kellett elhívni, hogy a Nebántsvirágot elő lehessen adni. Mindenesetre dicséretet érdemel Somogyi direktor. Áldozatot hozott a műsor betartásáért, s kemény leckét adott minden percben beteget jelentő énekesnőinek. A közönség a kedves viszontlátás alkalmából megtöltötte a színházat. A vendégprimadonnát, ki a régi kedves és aranyos volt, szeretettel ünnepelte egész estén, minden számát megismételtette, a harmadik felvonásbelit pláne annyiszor, hogy egészen kifáradt. Virágot is kapott. Szóval a régi fabódébeli dicsősége újult meg Perényi Margitnak az új, díszes nagyváradi színházban. Az előadás egyébként pedig elég ügyetlen volt.
A vendégművésznőn kívül csak Benkő Jolán, Nyárai és Füredi érdemesek a dicséretre.
Szabadság 1901. február 13.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.