180. A HÁZI BÉKE
180. A HÁZI BÉKE
(Vígjáték három felvonásban. Írták: Alexander Bisson és Adolphe Leclercq. A debreceni színház premierje 1899. október 18-án)
A házi béke az úgynevezett fehér darabok közül való. De míg a többi fehér darabok a disznóságokkal együtt a szellemet is nélkülözik, A házi béke kedves, szellemes és mulattató, anélkül, hogy obszcén lenne.
A házi béke elsősorban is francia darab. Ebből természetes az, hogy hagyományos receptre készült. Egy francia vígjáték – ha még a legszellemesebb is – elárulja a gyári eredetet. Ámbár, hogy a Bisson-gyár a legkitűnőbbek közül való, az szent igazság.
A házi béke Lucien Morenil (Tanay) nejének, Germaine-nek (Halmy M.) féltékenységi mániáján épült fel. Borzasztó ez a fiatal asszony! Féltékenységével majdnem az őrületbe kergeti jámbor férjét. Keresi, állandóan kutatja azt a nem létező fehérnépet, akivel a férje ura csalja. De nemcsak ezt teszi. Gyanút lop a legjobb barátnője szívébe, kit szintén féltékennyé tesz férjére. S mikor aztán egy rettenetes családi jelenet után férj és feleség a nő szüleihez utaznak, hogy bejelentsék a válást, Germaine asszony a saját édesapja viszonya után kutat, mert hát a férjek, akármilyen öregek is, egyebet sem tesznek, mint a feleségeiket csalják. Pedig hát a két öreg csak azért veszekedik egymással, hogy a fiatalokat jó útra térítse. Ezer mulattató helyzet után végre sikerül is helyreállítani a féltékenységtől feldúlt családi békét.
Nagyon kedvesen van a darabba beleillesztve a Germaine fivérének, egy francia Mokány Bercicskének szerelme, ki leendő apósának tündérmeséket beszél az ő családja házibékéjéről, s rendesen akkor érkeznek, mikor az igazi vagy mű – családi – vihar a legjavában dühöng.
Ez a kis mese folyik le végtelenül mulatságosan A házi békében, melyet a közönség nagyon szívesen fogadott.
Végre egy igazi francia szellemű vígjáték, melyet fiatal leányok is megnézhetnek!…
Még nálunk is ritkán kerül darab olyan mintaelőadásban színre, mint A házi béke.
Rendezés, kiállítás, játék kifogástalan volt.
A féltékeny asszonykát Halmy Margit játszotta az ő bámulatos finom művészetével.
Minden mozdulata, minden szava művészi volt, s megérdemelte a bőven kapott tapsot.
Méltó partnere volt Tanay, ez a szemünk előtt nagyra nőtt színész, ki minden újabb szerepében kifogástalant ad.
Meglepett bennünket ifj. Szathmáry az após szerepében. Határozottan tehetséges színész, s az csakis érdemére szolgál, hogy nem kisebb színészt utánoz, mint a mi nagy művészünket, az idősebb „Szatyi” urat.
Kiss Irén excellált az anyós szerepében. Bár ez az anyós nem a házsártosok közül való.
Rubos igen ügyes falusi gavallér volt.
A többi szereplők is, különösen Szigeti Lujza, Bartha, Cserényi Adél, Fáy Flóra és Makray a legjobbat nyújtották.
A darabot telt ház nézte végig.
Debreczen 1899. október 19.
a. e.
