94. EGY KIS ELŐZETES BÚCSÚ

Full text search

94. EGY KIS ELŐZETES BÚCSÚ
Itt a tavasz, a tavasz pedig elviszi tőlünk színészeinket.
Még nincs egész közel a válás, de már a búcsú keserűségét érezni véljük, s már kísért bennünket a kérdés: mi lesz, ha színházba járni nem lehet?
Mikor vándormadarak módjára visszatérnek hozzánk, hogy örülünk a visszatérteknek!…
Azután már kezd bennünket megszállni a spleen. Kezdünk kritizálni.
Pláne, ha a kritika véletlenül kötelességünk is, nem mulasztunk el egy alkalmat sem, hogy kifejezést ne adjunk kedvezőtlen véleményünknek.
Azután telnek, egymás után telnek a napok.
Felragyog a kikelet, a fény és virágillat korszaka.
És mikor körültünk minden ébred és megelégedést áraszt, már nekünk számolni kell a közeli elválás keserűségével.
Most már olyan megbánásfélét kezdünk érezni.
– Szegényeknek hányszor okoztunk kellemetlen percet az igazság goromba kimondásával.
Mégis mihozzánk közelebb állanak, s ha elmennek tőlünk, úgyis szerez nekik más szomorú perceket, miért ne enyhítsük mi azokat szíves jóindulattal.
És megkezdődnek az előzetes búcsúk: az enyhe, kedves kritikák.
A vándorútra kész színészsereg először nehezen találja bele magát az új helyzetbe, s csak később tudja meg a változás okát.
– Istenem! de jó volna állandóan búcsúzni – gondolják magukban. És igazuk van, olyan kedves dolog a búcsúzás – a közeli visszatérés reményében!…
Debreczeni Hírlap 1899. március 10.
Adieu

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi