331. NÉPPÁRTISÁG ÉS REAKCIÓ
331. NÉPPÁRTISÁG ÉS REAKCIÓ
Leszkay Gyula, Gabányi Miklós, Lengyel Zoltán s még egy tucat, egy pártklubban nyüzsgő, ötödleges intelligenciájú alak, néppártiak-e? Dehogy néppártiak. Pártjuk teljes neve: függetlenségi és negyvennyolcas Kossuth-párt. Hogy lehetnének ők néppártiak? Itt Nagyváradon Pálffy Béla néppárti-e? Semmiképpen sem az. Először becsületszavára jelentette ki, hogy ő nem néppárti, másodszor ő választmányi tagja a nagyváradi függetlenségi és negyvennyolcas Kossuth-párt körének. Már hogy volna ő néppárti? Ne tessék összezavarni a dolgokat. A függetlenségi negyvennyolcas párt közjogilag radikális, demokrata, kuruc-párt. Örököse az összes negyvennyolcas elveknek. És bár sokan elfelejtették, és sokan akarják felejteni: ezek között a hagyományok között van ám a felekezetek teljes egyenjogúsítása, az összes iskolák államosítása, a papi javak állami kezelésbe vevése stb., stb.
Mindezek után pedig nagy örömmel újságoljuk, hogy a függetlenségi Egyetértés, a negyvennyolcasok e legtekintélyesebb, legrégibb lapja, már a napokban új erőkkel, szerencsés felfrissüléssel fog egy nagy küzdelemhez. A lap régi elveihez hű marad, de legelső sorban liberális lesz. Az ellen a nagy veszedelem ellen akar küzdeni a lap, hogy a függetlenségi táborba becsempészték a reakciót. A Kossuth-párt számban nőtt, de a párt zöme sötét agyvelejű, reakciót szolgáló emberekből áll, akiknek a negyvennyolcasság csak cégér…
És most megint térjünk vissza, honnan indultunk. A néppárt, mint olyan, éppenséggel nem veszedelmes. Eltévesztették a dolgot, kik mindig csak a néppárttól rettegtek, s más nagyobb dolgokat nem láttak. Közben liberálisokká vedlettek a nemzeti párti jezsuiták, uralkodó számmal és hatalommal foglaltak teret az agrárius antiszemiták, s a hajdan liberálisabb Kossuth-pártban is a reakcionáriusok vergődtek túlsúlyra. Károlyi Sándor gr. néppárti? Dehogy. Ő agrárius-liberális. Ma liberális mindenki, s ezért szuszogja az utolsókat a magyar liberalizmus.
Nem a népppártiság a veszedelem, hanem a sötét gondolkozásnak aknamunkája. A Gabányi Miklósokat és Pálffy Bélákat mi szívesen látnók a néppárton. De nem szívesen s aggódva nézzük, mint formálják át lassanként a nemes, szabad hagyományokat. A néppártiság őszinte, rideg konzervativizmus, de a pártközi titkos reakció istencsapás. Ez ellen kell küzdeni!…
Nagyváradi Napló 1902. február 25.
