1. KAPUZÁRÁS ELŐTT – A színészeti kiállítás –
1. KAPUZÁRÁS ELŐTT
– A színészeti kiállítás –
– A színészeti kiállítás –
Ma délután 6 órakor bezárják a Csokonai Kör által rendezett színészeti kiállítást, s el fog hangzani fényes, jubileumi ünnepélyeinek végső, zárószava is.
Lehetetlen egy búcsúpillantást nem vetni a gyönyörűen sikerült jubileum legszebb részletére, hálátlanság volna szívből jövő köszönetünket ki nem fejezni a Csokonai Kör vezetősége iránt, mely fáradhatatlan buzgalommal munkálkodott az ünnepély teljes sikerén, melyet valóban el is ért.
Legyen még egyszer szívből üdvözölve a Csokonai Kör, legyen üdvözölve annak tevékeny alelnöke: Komlóssy Arthur főjegyző, kinek legnagyobb rész jut a siker érdeméből.
Az önzetlen munkájának jutalma az az elismerés, melyben őt az igazi érdem ismerősei mindannyian részesítik.
Még csak ma tekinthető meg a jubileumi ünnepélyek gyönyörű részlete: a színészeti kiállítás.
Mi nem késtünk olvasóink s a nagyközönség figyelmébe ajánlani ezt a mindenképpen sikerült, szép kiállítást, melyet megnézni minden művelt embernek elmulaszthatatlan kötelessége.
Mennyi lelkesítő, mennyi szép dolog van ezen a kiállításon!
Ott látjuk azoknak a művésznőknek és művészeknek relikviáját[!], kik a debreceni színészetben örök érdemet szereztek maguknak.
Hogy csak néhányat soroljunk fel az emléktárgyak közül, ott látjuk a két legnagyobb élő magyar művésznőnek, Prielle Kornéliának és Blaha Lujzának azokat az emléktárgyait, melyeknek kedves emléke, művészi becse sohasem felejteti el velünk, hogy valaha a debreceni színészet büszkeségei voltak.
Ott látjuk Ujházi Edének, E. Kovács Gyulának, a Mándoky párnak kegyelettel őrzött ereklyéit, melyeknek minden darabja egy esemény a debreceni színészet gyönyörű történetében.
B. Békéssy Rózsa úrnő a debreceniek nemrég ünnepelt művésznője is igen becses emléktárgyakat állított ki. Ott látjuk a művésznő kritika könyvét, mely csaknem az egész magyar sajtó elismerő nyilatkozatait tartalmazza, értékes albumát, egy igen sikerült emlékrajzot egyik újságíró társunk kezétől, egy másik rajzot – szintén őtőle –, mely a művésznőnek egyik jutalomjátékán adott bankóknak olyan hű másolatát adja, hogy az osztrák–magyar bank itteni fiókja bankóhamisítási pert akart a rajzoló nyakába akasztani, s még egy majolikára festett arckép is emlékezteti a közönséget régi kedvencére.
Jókai, a költőkirály nejének, Laborfalvi Rózának sikerült arcképét és egy, a debreceniektől kapott ezüst babérkoszorút állított ki, és még számtalan, igen becses emléktárgy teszi nagy jelentőségűvé a sikerült kiállítást, melynek rendezéséért igazi elismerés illeti a Csokonai Kört.
S mi lenne más a mi végszavunk is a debreceni színészet jubileumának estéjén, mint az, hogy a debreceni színészet fejlődjék, virágozzék továbbra is, legyen mindig, mindenekfelett magyar.
Debreczeni Reggeli Ujság 1898. december 4.
Ady Endre
