217. ÉLJEN BARABÁS!
217. ÉLJEN BARABÁS!
A nagyváradi hű negyvennyolcas ember ajka már szinte reflexmozgásban kiáltja minden kellő és nem kellő alkalomkor:
– Éljen Barabás!
A mi válaszunk erre kellő alkalmakkor szintén ez:
– Éljen Barabás! A tüzes, temperamentumos nagyváradi kuruc honatya még politikai ellenfeleitől is kiharcolt már bizonyos szimpátiát. De azt nem köszöni meg Barabás Béla, amit egyesek az ő vivátozásával mívelnek s nem köszönik meg azok sem, akik mívelik.
Az iparos-kongresszuson egyes lelkes vagy kötekedő atyafiak a Barabás éltetésével kívántak kellemetlenkedni. A tegnapi napon, a banketten például, szinte tüntettek a megjelent Tisza-pártiakkal s elsősorban a bankett tisztelt vendége, dr. Beöthy László főispán ellen. A nagyváradi iparosok egy jó része elfelejti, hogy hitványkodni a győztes félnek sem szabad s hogy örökre a Tisza buktatás emlékeiből élni nem lehet. Főként pedig nem lehet iparos-kongresszust csinálni. A nagyváradi kongresszus nem sujtásos negyvennyolcas atyafiak, nem honkanászok gyülekezete volt, hanem a magyar iparosság vezetőinek találkozása a magyar iparosság s vele az egész ország jövendője érdekében.
Ugye, hogy méltatlankodtak a nagyváradi iparosok, mert a kongresszusról két napig elmaradt Beöthy főispán. Megjegyezzük, hogy Bertsey Györgynek a főispán kifejtette elmaradásának elháríthatatlan okait és mihelyt tehette, sietett a kongresszusra, melynek bankettjén elmondott hatalmas beszédjénél alig mutat fel értékesebb beszédet a kongresszus lefolyása. De frivol, okvetlen demonstrálások, kötekedések után elérhetik a nagyváradi iparosok, hogy csakugyan elriasztják azokat, kikre szükségük van s kik sem komolyan, sem zöldül nem szeretnek politizálni ott, hol az olcsó politizálásnál nagyobb és súlyosabb dolgokról esik szó. Ezt jegyezzék meg azok, kik tegnap a Barabás nevével és alkalomtalan éltetésével tüntettek. Kérdezzék meg különben Barabást, hogy nagy örömet okoztak-e neki?
Nagyváradi Napló 1902. október 21.
