101. TIZENHAT PAPI FEJEDELEM
101. TIZENHAT PAPI FEJEDELEM
Szombaton és vasárnap nagy ünnepeket lát Róma. Tizenhat új főpásztorát Franciaország katolikus nyájának avatja X. Pius. Egy érsek is lesz közöttük: Rheims új érseke. Szent Péter utódja bizonyosan meghatottan fogja hazájukba visszabocsátani őket. „Elmenvén, térítsétek az Egyházhoz vissza legkedvesebb leányát. Szerezzétek vissza Rómának a szép és hűtlen Franciaországot.”
Párizsban úgy vélik, hogy nagy lesz a pompa az avatáskor a Vatikánban. Az egyház Rómája büszke és dacos. X. Pius papi fejedelmeket akar látni ezután is Gallia földjén. A francia állam rangtól és pénztől megfosztotta őket. Az Egyház megmutatja, hogy tudja az ő szolgáit kárpótolni.
Nagy eseménye lesz ez az avatás a világnak. Magyarországon ma még elképzelhetetlen az, ami Franciaország új püspökeire vár. Szembeszáll velük egy ellenséges Állam. Protekcióért nincs kikhez folyamodniok. Ma még kapnak a papok kegyelem-morzsát és kegyelem-hajlékot. Nemsokára ezt sem fognak kapni. Nálunk díszbe öltözik a püspököt kapó város. Az Állam képviselői hódolva sietnek a főpap elé. Deputációk sora tiszteleg előtte. Katonai parádét is kap, ha akar. Franciaországban csak a megrettent vallásosak fogadják az új püspököket. Mintha egy szakegylet kapna új elnököt. Egy takarékpénztár kapna új igazgatót. A hitközségeket egyletekként kezeli Franciaország új rendje. A püspök pedig szövetkezett vallásos egyletek főnöke.
Gyász illenék az Egyházhoz és nem pompa. Így kellene beszélnie X. Piusnak:
– Új pogányság ellen kell küzdenie Rómának. Szedjük elé az Egyház régi fegyvereit. Ti nem fényes papi fejedelmek lesztek. Csuhában, szegényen induljatok Gallia felé, mint valamikor elődeitek. Mutassatok példát a szükség bírásában, a szenvedések elviselésében.
Róma azonban nem engedi magát megalázni. Talán valamikor bánni fogja ezt az Egyház. A hatalmas Állam ellen csak az apostoli és koldus Egyház vehet harcot. A régi Rómát, a Cézárok Rómáját nem díszruhás papi fejedelmek, de koldusok és mártírok hódították meg. Ám ez az Egyház legbelsőbb ügye. Annyi bizonyos, hogy az egész világnak figyelnie kell Róma tizenhat új harcosára, kik indulnak a hivatalos Franciaország ellen. Az egész világnak figyelnie kell Párizs és Róma nagyszerű harcát. Vajon csakugyan kősziklán épült-e a csodálatos épület? Vajon omlás vagy új győzelem előtt áll-e? Az egész Emberiségnek az ügye ez.
Budapesti Napló 1906. február 22.
Ódi
