121. JEGYZETEK A NAPRÓL
121. JEGYZETEK A NAPRÓL
I.
Ballagi publicistái
Ballagi publicistái
Az Akadémia pálmáját s a hatezer koronákat ki érdemli meg? Ballagi Aladár s az Akadémia nem tudtak választást tenni: nagyon sok az érdemes. Ellenben Arbuez magyar védője, a Bloch-fiú, összeállított egy névsort. Sajnáljuk, hogy e névsorba kiváló emberek is belekerültek. Tudod-e hát hazám, kik a te nagy publicistáid? Hát a Moldoványi Gergelyek. Aztán Kautz Gyula is az. Mindenesetre egytől-egyig Krisztus valamelyik egyházához tartozik. Erre különösen szokott vigyázni Ballagi Aladár. Még Tóth Béla is publicista. Ez a vén locsogó, aki agyának bomlását eredetiségként szerepelteti. Pár évvel ezelőtt átkozta Magyarországot, s ki akart vándorolni. De most hűséges és harapós nacionalista. Ellenben nem publicisták: Kossuth Ferenc, Vázsonyi Vilmos, Beksics Gusztáv, Vészi József, dr. Hertzka Tivadar, Ignotus, Eötvös Károly, Mezei Ernő, Jancsó Benedek. Még talán folytathatnók. Gratulálunk a szerencséseknek, kik Ballagi publicistáinak névsorából kimaradtak.
II.
Székelyudvarhely szenzációja
Székelyudvarhely szenzációja
A székelyudvarhelyi ev. ref. kollégium diákjai vétkeztek. Koalíciós hazafiak belebiztatták őket tüntetésekbe. A fiatal diákok zárat törtek, szöktek, sztrájkoltak, föllázadtak. Hiábavaló volt a tanárok minden humanizmusa. A diákokat vendégelték, izgatták, bujtogatták, s hogy sztrájknyelven szóljunk: végül is kiemelték Székelyudvarhelyről majdnem az egész hetedik osztályt. Elmentek a fiúk Hajdúböszörménybe s másfelé. Tehát olcsó mártíriumra neveli a mi diákjainkat a klerikális nacionalizmus. Milyen férfiak lesznek ezekből. Aláírjuk szószerint egy székelyudvarhelyi újság sorait: „Rendkívül feltünő az, hogy az egyenességet, határozottságot elveinél és hagyományainál fogva érvényesítő „magyar hit” neveltjeiben nincs semmi nyiltság, semmi őszinteség, semmi határozottság. Szánalmasan vacillálnak napról-napra, sőt órákról-órákra. Ezek a fiúk vagy született jellemgyöngeségben szenvednek vagy idegen befolyás alatt állanak. A jellem előbb említett degeneráltságát nem észlelte a tanári kar, nincs tehát más megoldása a rejtélynek, mint az, hogy idegen kezek rángatták őket ide-oda. Hazafi érzésüknek üstökét ragadták meg ezek a lelketlen kezek, és rángatták a dolgokat még mérlegelni nem tudó ifjakat jobbra-balra, míg végre kirántották őket a Székelyföldről, hogy aztán elsirathassák, mint mártírokat.”
III.
A Potemkin
A Potemkin
A Potemkin megint híreket küld a világnak. Smidt hadnagy kivégeztetése megint lázadóba hozta a hires hajót. Amennyi erély van a cári hatalomban, segít a Potemkin baján. Elsülyeszteti a fatális és veszedelmes hajót. Így aztán nem lesz több lázadás. Potemkint Potemkin-módra legyőzni: ez a cári rendszer.
Budapesti Napló 1906. március 23.
Pont
