156. HOL A BOLDOGSÁG?
156. HOL A BOLDOGSÁG?
– Bemutató-előadás a Vígszínházban –
Budapest, április 19.
Úgy rémlik nekünk, hogy Budapesten rossz modorú ifjak élnek. Paulette, Francis de Croisset asszonykája, szapulja a modern ifjakat. E sportűző, rakettes, angol ruhás majmokat. Ezek csak kokottok között vannak otthon. Tisztességes nők társaságában maflák vagy kocsisok. Szalonban csak akkor illedelmesek, ha – a cseléd is benn van. És a többi és a többi. Paulette minden szavára zúgott a taps. Budapest asszonyai tüntettek Budapest ifjai ellen. Én bizony e percekben nem szerettem volna budapesti aranyifjú lenni. Viszont a budapesti ifjakat megvigasztalhatja, hogy a budapesti nőkről is lehetne egyet-mást mondani. Ha akadna egy elmés és kegyetlen – francia író.
Egyébként pedig ez a kis tüntetés volt a Vígszínház mai estéjének a főeseménye. Francis de Croisset nem a Vígszínháznak való író. Túlságosan bízik a publikumában, s nem jelenti be minden ötleténél előre, mint a Vígszínházban otthonos párizsi külvárosi írók, hogy no most egy disznó-jó ötlet következik. Francis de Croisset egy finom, elmés, párizsi úr. Angolországban nevelt belga, ki Párizsban antiszemitáskodik, holott zsidó.
Paulette-nek a férje szobrász. Mintaférj – az utálatosságig. Tíz évig. Paulette már bosszankodik. De jő egy asszony, s a különben is ösztönzött szobrász-férjét elcsábítja. Paulette-ben most új lángban lángol a szerelem. Ravasz, kedves módon visszacsábítja az urát a hitvesi ágyhoz. Az ágyhoz: sic. A darabban, noha ízléses, decens, sokat szerepel az ágy. A visszahódítás nem volt nehéz. A csábító nő olyan nő, aki nem áll meg sokáig egy férfiú mellett.
Nem volt nagy sikere a darabnak. Pedig Molnár Ferenc nemcsak magyarította, de gazdagította. A színészek sem vettek észre sok kedves ötletet. A publikum nagyobb része pedig ahhoz van szokva, hogy a francia bohózatokban hátba vagy oldalba vágják. Ez a morállal előkelően kacérkodó darab nagyobb sikert érdemelt volna.
Az előadás nem volt tehát nagyon értelmes De nagyon jó figurákat láttunk. Kedves volt Varsányi Irén. Nagyon mulatságos Haraszty Hermin. Tanay olyan pompás alak, amilyet nem felejtünk el. Hegedűs elemében. A többiek: Gazsi Mariska, Fábián Kornélia, Tapolczai, Fenyvesi s a többiek külön-külön mind ügyesek.
Budapesti Napló 1906. április 20.
Dyb
