170. NAGYON FURCSA ESETEK
170. NAGYON FURCSA ESETEK
I.
Clemenceau Budapesten
Clemenceau Budapesten
Szegény Clemenceau, kinek nagyon sok baja van, mióta miniszter, eljött egy kicsit Budapestre. Valamikor tudniillik, életének egy még bajosabb korszakában írt egy szomorú darabot s ezt most színre hozatta a budapesti Nemzeti Színház. A darab tartalma az, hogy csak az az ember boldog, aki nem lát. Szigorú inkognitóban végighallgatta darabja budapesti előadását Clemenceau s a szegény francia miniszter még levertebben utazott vissza Párizsba, mint jött. E sorok írójának a következőket mondta a pályaudvaron:
– Ha megválok a miniszterségtől, újraírom ezt a darabot. Most látom, hogy a boldogsághoz nem elég, ha valaki nem lát. A budapesti Nemzeti Színház művészei meggyőztek arról, hogy szükséges: az ember ne is halljon.
II.
Doktor Echt fölfedezése
Doktor Echt fölfedezése
Német tudományos körökben sok szó esik mostanában egy német tudósnak, doktor Echtnek fölfedezéséről. Ez a doktor Echt azt állítja, hogy az újfajta magyar sovinizmus – germánizmus. Adatokkal bizonyítja, hogy a türelmetlen és tudománytalan sovinizmust Magyarországon sváb származású újmagyarok propagálják. A tiszta vérű magyarok s egyéb megmagyarosodott fajták fiai sohase voltak ilyesmire képesek. Doktor Echt érvei – be kell ismernünk – igazán frappánsak. A pángermánok nagyra vannak vele, hogy voltaképpen a vad, magyar nacionalizmus is – német.
III.
Távirat Pekingből
Távirat Pekingből
A Pekingből kiküldött s idegen országok alkotmányait tanulmányozó kínai deputátusokat Londonban egy távirat várta. A távirat így szólt:
„Eddigi utasítással szemben Oroszország helyett általános választói jog Magyarországon tanulmányozandó.”
Szegény deputátusok két nap óta a térképet tanulmányozzák Londonban, s hisszük, hogy copfos, de nagyon előkelő vendégeket kap néhány nap múlva a magyar főváros.
Budapesti Napló 1906. május 6.
Ódi
