20. JEGYZETEK A NAPRÓL
20. JEGYZETEK A NAPRÓL
I.
Weisz Samu szerelme
Weisz Samu szerelme
Szegény Weisz Sámuel, szegény Samu, neki nem sikerült a szerelem. Weisz hordárról van szó, aki a mostohaleányát imádta a revolverig. És ebből a szerelemből semmi sem hiányzott, még a szép fantázia sem. A halállal való komoly játék sem hiányzott: egész szerelem volt. De amikor valaki Weisz Samu pirossapkás közszolga úr, öreg, félszeg zsidó. Hány szerelmi gyilkosságnál lágyultak el már az esküdt szívek. Viszont Samut, a félszeget és komikust, kísérletért is öt évre ítélték. És nemcsak ez a szomorú a Weisz Samu tragédiájában. Mindannyiunknak esete és szomorúsága a Weisz Samué. Íme egy áttetsző emberen keresztül így fest a tragédia. Ez az élet, ez a szerelem, ez a tragédia, ez a halál. Csak éppen hogy egyikünk-másikunk komolyabb arcot tud vágni hozzá, mint Samu.
II.
Lajos káplán mulatott
Lajos káplán mulatott
Lopott az ifjú pap, mert az élet furcsa vidámságaira volt kíváncsi. Kilumpolta magát Pozsonyban, Bécsben, Lipcsében, Budapesten. Elfogyott a plébánostól lopott pénz, s elfogyott a Lajos káplán kíváncsisága. Ma már tudja, hogy a szabad lumpok minden öröme nem ér föl egy okos, erős plébános rejtve-nőszésével, halk lumpolásával. Tehát Lajos káplánnak meg kell bocsátani. Most lesz ő csak igazán jó pap. Plébániához kell juttatni őt mihamar. Nagyszerűen fog tudni prédikálni a világi gyönyörök ellen. S imádkozni, hogy kísértetbe ne jöjjön se ő, se más.
III.
Lipót király apasága
Lipót király apasága
Bizonyos nagy érzésekhez kevés az, hogy az ember gazdag és fiatal. Királynak, koronásnak kell lennünk vagy kellene lennünk bizonyos érzésekhez. Például Lipót király most azt hiszi, hogy megint apa. A híres Vaughan bárónőnek tudniillik fia született. Mindenki más, egy Rockefeller is, kételkednék legalább két percig. Csak királynak adatott meg, hogy aggul is higgyen. A királynak joga van így szólni: parancsolom, hogy én vagyok az apa. S mivel a mai demokratikus világrend a királyokat is kötelezi, ő is elhiszi, a király, az aggastyán, ezúttal Lipót király, hogy ő apa.
IV.
A Tolsztoj felesége
A Tolsztoj felesége
Tolsztoj Leó gróf felesége ötkötetes önéletrajzot írt. S az önéletrajz nem is nagyon önéletrajz, hanem, mint természetes, Tolsztoj életrajza. A nagy íróknak igazán nincs szerencséjük – feleségükkel. Ha Heine tovább él, megéri, hogy Matildja könyveket ír. Hiába választja ki házastársát a legirodalomtalanabb környezetből is az író. A nővel csoda esik: megfigyelő és író lesz belőle. Szegény Tolsztoj, Matuzsálem-kort kellett érnie és töltenie a feleségével. S végül kiderül, hogy a jámbor, öreg grófné írónő, brrr.
Budapesti Napló 1907. október 23.
Lellei
