A leírt szász hadjárat igen ferde világításba helyezi az abban résztvett magyar hadakat, illetve azok vezetőit, akik nem átallották, hogy nemcsak az ellenséget, hanem a saját szövetségest is mindenéből kiforgassák. Nem férhet hozzá kétség, hogy ezt a csunya tettet maguk a csapatvezetők a saját szakállukra követték el és hogy abban Árpádnak és a magyarság összességének semmi része nem volt. De ha mi most e hallatlannak látszó igazságtalanságon joggal meg is ütközünk, azért nem szabad elfelejtenünk, hogy ilyenek voltak az akkori kornak szokásai és erkölcsei, kivált a kultúrálatlan népek kebelén belül.
Ezt a mai fogalmaink szerint sajnálatos, de amellett eredményes kalandozást Árpád nemsokáig élte túl. A történetírók, Anonymus adatai nyomán, 907-re teszik honfoglaló fejedelmük halálát.*
Erre nézve Anonymus id. m. LII. fejezetében a következőket irja „Ezek után urunk születésének 907-ik esztendejében Árpád elköltözék e világból, ki is tisztességesen lőn eltemetve egy kis patak forrásánál, mely kőmederben folyik alá Attila király városába. Sírja fölött a magyarok megtérése után egyház épült, melyet a boldogságos szűz tiszteletére Fejérnek (Fejéregyháznak) neveznek”. A fentemelített patak állítólag az az óbudai patak volna, amely jelenleg a Radl-féle malmot hajtja, de az eddigi kutatások pozitív eredményre nem vezettek.
Árpád halála után annak legkisebb fia, a 13 éves Zsolt lett a magyarok fejedelme, aki 907-től 944-ig uralkodott.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.