950-ben Henrik bajor herceg volt a támadó és bevonulván Magyarországba, alighanem a Rábáig, sőt talán még tovább is jutott előre. Oly eredmény volt ez, aminőre a németek 907-óta még gondolni sem mertek volna. Henrik ezúttal kétszer is győzött és „nagy prédával, az előkelők nejeit és gyermekeit foglyul ejtve, bántatlanul tért vissza hazájába.”*
Widukind id. m. II. 36. fej.: Ducatu igitur Baioariorum accepto nequaquam desidia torpuit, sed abiens Aquilegiam cepit, Ungarios duabus vicibus armis superavit, Ticinum transnatavit, et preda magna intra regionem hostium capta exercitum incolumen patriam reduxit”. A Ticinus alatt Riezler a Tiszát, Vancsa a Traisent érti. Lüttich is úgy gondolja, hogy Henrik a Tiszáig jutott, ami azonban nem valószínű.
A bajor győzelem híre gyorsan szétterjedt egész Nyugat-és Dél-Európában; Flodoard rheimsi pap feljegyzése szerint Franciaországban már arról beszéltek, hogy a magyarok Ottó alattvalóivá váltak.* De ha ez nem is felelt meg a valóságnak, egy másik német krónikás fején találta a szöget és a legfontosabb eredményt emelte ki mondván, hogy Henrik a magyarokon kivívott győzelmével „becsukta előttük az összes hozzánk vezető utakat”.*
Flodoard, id. m. 950. old.
„Ad nos pergendi calles secluserat omnes”. (Hrotsuitha.)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.