3. Események a drezdai csatáig.
3. Események a drezdai csatáig.
A hadműveleteket Blücher kezdte meg, aki már augusztus 15.-én vagyis 1 1/2 nappal a fegyverszünet lejárta előtt behatolt a feleket elválasztó semleges területre s mivel Ney két élhadteste előle lassan a két hátrább fekvő hadtestre vonult vissza, augusztus 20.-án a Boberig nyomult előre s másnap támadó előnyomulását folytatni akarta.
Ámde Napoleon, Blücher előnyomulásáról hírt véve, nyomban parancsot adott Oudinot-nak a Berlin felé való előnyomulásra, Poniatovszkit pedig utasította, hogy a VIII. hadtesttel Gabel és Reichenberg felé tüntessen. Ezek után Drezda védelmét a XIV. hadtestet vezető St. Cyre bízva, ő maga a Boberhez sietett, ahol Blüchert augusztus 21.-én Löwenbergnél az ott egyesített 4 hadtesttel – III., IV., VI. és XI. – megtámadta és visszaverte. Blücher egyelőre a Katzbachig, majd ott augusztus 23.-án újból megtámadtatván, Jauerig hátrált.
Ekkor, augusztus 22.-én vette Napoleon St. Cyr jelentését, hogy Schwarzenberg a csehországi fősereggel az Érchegységen át megkezdte előnyomulását észak felé. Erre Napoleon a VI. hadtestet, majd útközben a II. hadtestet, a gárdát és az 1. lovas hadtestet magához véve, gyors menetekben Drezdához sietett. A Katzbach mentén a parancsnokságot, miután Ney a maga személyére, hadteste nélkül szintén a császárhoz csatlakozott, Macdonald vette át.
