Zsid. 1
Zsid. 1
Zsid. 1.1
Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképen * szólott hajdan az atyáknak a próféták által, ez utolsó időkben szólott nékünk Fia által,
Zsid. 1.2
A kit tett mindennek örökösévé, a ki által a világot is teremtette, *
Zsid. 1.3
A ki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának * képmása, a ki hatalma szavával fentartja a mindenséget, a ki minket bűneinktől megtisztítván, + üle a Felségnek jobbjára a ** magasságban,
Zsid. 1.4
Annyival kiválóbb lévén az angyaloknál, a mennyivel különb nevet * örökölt azoknál.
Zsid. 1.5
Mert kinek mondotta valaha az angyalok közül: Én Fiam * vagy te, én ma szűltelek téged? és ismét: Én leszek + néki Atyja és ő lesz nékem Fiam?
Zsid. 1.6
Viszont mikor behozza az ő elsőszülöttét a világba, így szól: És imádják őt az Istennek minden angyalai. *
Zsid. 1.7
És bár az angyalokról így szól: Ki az ő angyalait szelekké * teszi és az ő szolgáit tűz lángjává,
Zsid. 1.8
Ámde a Fiúról így: A te királyi széked óh Isten örökkön örökké. Igazságnak * pálczája a te országodnak pálczája.
Zsid. 1.9
Szeretted az igazságot és gyűlölted a hamisságot: annakokáért * felkent téged az Isten, a te Istened, örömnek olajával a te társaid felett.
Zsid. 1.10
És: Te Uram kezdetben alapítottad a földet * és a te kezeidnek művei az egek;
Zsid. 1.11
Azok elvesznek, de te megmaradsz, és mindazok, mint a ruha megavulnak.
Zsid. 1.12
És palástként összehajtod azokat és elváltoznak, te pedig ugyanaz vagy és a te esztendeid el nem fogynak.
Zsid. 1.13
Melyik angyalnak mondotta pedig valaha: Ülj * az én jobbkezem felől, míglen ellenségeidet lábaidnak zsámolyává teszem?
Zsid. 1.14
Avagy nem szolgáló lelkek-é mindazok, elküldve szolgálatra azokért, a kik örökölni fogják az idvességet?
