Péld. 2
Péld. 2
Péld. 2.1
Fiam! ha beveszed az én beszédimet, és az én parancsolatimat elrejted magadnál,
Péld. 2.2
Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre,
Péld. 2.3
Igen, ha a bölcseségért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled,
Péld. 2.4
Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt:
Péld. 2.5
Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz.
Péld. 2.6
Mert az Úr ád * bölcseséget, az ő szájából tudomány és értelem származik.
Péld. 2.7
Az igazaknak valóságos jót rejteget, paizst * a tökéletesen járóknak,
Péld. 2.8
Hogy megőrizze az igazságnak útait, és kegyeseinek útját megtartja.
Péld. 2.9
Akkor megérted az igazságot, és törvényt és becsületességet, és minden jó útat.
Péld. 2.10
Mert bölcseség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörűséges lesz.
Péld. 2.11
Meggondolás őrködik feletted, értelem őriz téged,
Péld. 2.12
Hogy megszabadítson téged a gonosznak útától, és a gonoszságszóló férfiútól;
Péld. 2.13
A kik elhagyják az igazságnak útát, hogy járjanak a setétségnek útain.
Péld. 2.14
A kik örülnek gonoszt cselekedvén, vígadnak a gonosz álnokságokon.
Péld. 2.15
A kiknek ösvényeik görbék, és a kik az ő útaikban gonoszok.
Péld. 2.16
Hogy megszabadítson téged a nem hozzád tartozó * asszonytól, az idegentől, a ki az ő beszédével + hizelkedik,
Péld. 2.17
A ki elhagyja az ő ifjúságának férjét, és az ő Istenének szövetségéről elfelejtkezik;
Péld. 2.18
Mert a halálra hanyatlik az ő háza, és az ő ösvényei az élet nélkül valókhoz.
Péld. 2.19
Valakik mennek ahhoz, nem térnek meg, sem meg nem nyerhetik az életnek * útait.
Péld. 2.20
Hogy járj a jóknak útjokon, és az igazaknak ösvényeit kövessed.
Péld. 2.21
Mert az igazak lakják * a földet, és a tökéletesek maradnak meg rajta.
Péld. 2.22
A gonoszok pedig a földről * kivágattatnak, és a hitetlenül cselekedők kiszaggattatnak abból.
