Péld. 27
Péld. 27
Péld. 27.1
Ne dicsekedjél a holnapi * nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap tereád.
Péld. 27.2
Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.
Péld. 27.3
Nehézség van a kőben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél.
Péld. 27.4
A búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt?
Péld. 27.5
Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.
Péld. 27.6
Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; * és temérdek a gyűlölőnek csókja.
Péld. 27.7
A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.
Péld. 27.8
Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, a ki elbujdosott az ő lakóhelyétől.
Péld. 27.9
Mint a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az ő barátjának édes szavai is, melyek lelke tanácsából valók.
Péld. 27.10
A te barátodat, * és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.
Péld. 27.11
Légy bölcs fiam, * és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.
Péld. 27.12
Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az * esztelenek neki mennek, kárát vallják.
Péld. 27.13
Vedd el a ruháját, mert * kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.
Péld. 27.14
A ki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.
Péld. 27.15
A sebes záporeső idején való szüntelen * csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.
Péld. 27.16
Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik.
Péld. 27.17
Miképen egyik vassal a másikat élesítik, a képen az ember élesíti az ő barátjának orczáját.
Péld. 27.18
Mint a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik.
Péld. 27.19
Mint a vízben egyik orcza a másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat.
Péld. 27.20
Mint a sír és a pokol meg nem elégednek, úgy az embernek * szemei meg nem elégednek.
Péld. 27.21
Mint az ezüst * a tégelyben, és az arany a kemenczében próbáltatik meg, úgy az ember az ő híre-neve szerint.
Péld. 27.22
Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő * bolondsága.
Péld. 27.23
Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.
Péld. 27.24
Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é?
Péld. 27.25
Mikor levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek:
Péld. 27.26
Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául,
Péld. 27.27
És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.
