Zsolt. 110
Zsolt. 110
Zsolt. 110.1
Dávidé; zsoltár.
Monda az Úr az én uramnak: Ülj * az én jobbomon, a míg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá.
Monda az Úr az én uramnak: Ülj * az én jobbomon, a míg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá.
Zsolt. 110.2
A te hatalmad pálczáját kinyújtja az Úr Sionból, mondván: Uralkodjál ellenségeid között!
Zsolt. 110.3
A te néped készséggel siet a te sereggyűjtésed napján, szentséges öltözetekben; hajnalpir méhéből leszen ifjaidnak harmatja.
Zsolt. 110.4
Megesküdt az Úr és meg nem másítja: Pap vagy te örökké * Melkhisedek rendje szerint.
Zsolt. 110.5
Az Úr a te jobbod felől; megrontja * az ő haragja napján a királyokat;
Zsolt. 110.6
Ítéletet tart a nemzetek között; telve lesz holttestekkel; * összezúz messze földön minden főt.
Zsolt. 110.7
Az út mellett való * patakból iszik; ezért emeli fel az ő fejét.
