Zsolt. 120
Zsolt. 120
Zsolt. 120.1
Grádicsok éneke.
Nyomorúságomban * az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.
Nyomorúságomban * az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.
Zsolt. 120.2
Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól * és a csalárd nyelvtől!
Zsolt. 120.3
Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!
Zsolt. 120.4
Vitéznek hegyes * nyilait fenyőfa parázsával.
Zsolt. 120.5
Jaj nékem, hogy * Mésekben bujdosom + és a Kédár ** sátrai közt lakom!
Zsolt. 120.6
Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!
Zsolt. 120.7
Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.
