Zsolt. 143
Zsolt. 143
Zsolt. 143.1
Dávid * zsoltára.
Uram, hallgasd meg könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra; hűséged + és igazságod szerint hallgass meg engemet.
Uram, hallgasd meg könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra; hűséged + és igazságod szerint hallgass meg engemet.
Zsolt. 143.2
Ne szállj perbe a te szolgáddal, mert egy élő * sem igaz előtted!
Zsolt. 143.3
Ímé, ellenség * üldözi lelkemet, a földhöz paskolja éltemet; betaszít engem a sötétségbe a milyen a régen megholtaké!
Zsolt. 143.4
Elcsügged * bennem a lelkem, felháborodik bennem a szívem!
Zsolt. 143.5
Megemlékezem a * régi időkről, elgondolom minden te dolgodat; kezed munkáiról elmélkedem.
Zsolt. 143.6
Feléd terjesztgetem kezeimet; lelkem, mint szomjú * föld, úgy eped utánad. Szela.
Zsolt. 143.7
Siess, hallgass meg engem Uram! Elfogyatkozik az én lelkem. Ne rejtsd el orczádat előlem, hogy ne legyek hasonló * a sírba szállókhoz.
Zsolt. 143.8
Korán hallasd velem kegyelmedet, mert * bízom benned! Mutasd meg nékem az útat, melyen járjak, mert hozzád emelem lelkemet!
Zsolt. 143.9
Szabadíts meg engem ellenségeimtől, Uram; * hozzád menekülök!
Zsolt. 143.10
Taníts meg engem a te akaratodat * teljesítenem, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen engem az egyenes földön.
Zsolt. 143.11
Eleveníts meg engem, Uram, a te nevedért; vidd ki lelkemet a nyomorúságból a te * igazságodért!
Zsolt. 143.12
És kegyelmedből rontsd meg ellenségeimet, és veszítsd el mindazokat, a kik szorongatják lelkemet; mert szolgád vagyok.
