Zsolt. 27
Zsolt. 27
Zsolt. 27.1
Dávidé.
Az Úr az én * világosságom és üdvösségem: kitől + féljek? Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek?
Az Úr az én * világosságom és üdvösségem: kitől + féljek? Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek?
Zsolt. 27.2
Ha gonoszok jőnek ellenem, hogy testemet egyék: szorongatóim és elleneim - ők * botlanak meg és hullanak el.
Zsolt. 27.3
Ha tábor fog körül, * nem fél szívem; habár had támad reám, mégis ő benne bízom én.
Zsolt. 27.4
Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy * lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében; hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az ő templomában.
Zsolt. 27.5
Bizony elrejt engem az ő hajlékába * a veszedelem napján; eltakar engem sátrának rejtekében, sziklára emel fel engem.
Zsolt. 27.6
Most is felül emeli fejemet ellenségeimen, a kik körültem vannak, és én az ő sátorában örömáldozatokkal áldozom, énekelek és zengedezek az Úrnak.
Zsolt. 27.7
Halld meg, Uram, hangomat - hívlak! Irgalmazz nékem és hallgass meg engem!
Zsolt. 27.8
Helyetted mondja a szívem: Az én orczámat keressétek! A te orczádat keresem, oh Uram!
Zsolt. 27.9
Ne rejtsd * el orczádat előlem; ne utasítsd el szolgádat haraggal; te voltál segítőm, ne taszíts el és ne hagyj el engem, üdvösségemnek Istene!
Zsolt. 27.10
Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr * magához vesz engem.
Zsolt. 27.11
Taníts meg engem a * te útadra, oh Uram! Vezérelj engem egyenes ösvényen, az én üldözőim miatt.
Zsolt. 27.12
Ne adj át engem * szorongatóim kivánságának, mert hamis + tanúk támadnak ellenem, és erőszakot lihegnek.
Zsolt. 27.13
Bizony hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az élőknek földén!
Zsolt. 27.14
Várjad * az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat.
