Zsolt. 40
Zsolt. 40
Zsolt. 40.1
Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.
Zsolt. 40.2
Várván vártam az * Urat, és hozzám hajolt, és meghallgatta kiáltásomat.
Zsolt. 40.3
És kivont engem a pusztulás gödréből, a sáros * fertőből, és sziklára állította fel lábamat, megerősítvén lépteimet.
Zsolt. 40.4
És új éneket adott szájamba, a mi Istenünknek dicséretét; sokan látták és megfélemlettek, és bíztak az Úrban.
Zsolt. 40.5
Boldog ember az, a ki az Úrba vetette bizodalmát, és nem fordul a kevélyekhez és a hazugságra vetemedettekhez!
Zsolt. 40.6
Sokat cselekedtél te, Uram Istenem, a te csodáiddal és terveiddel mi érettünk; semmi sem hasonlítható hozzád; hirdetném és elbeszélném, de többek, semhogy elszámlálhatnám.
Zsolt. 40.7
Véres áldozatot és * ételáldozatot nem kedveltél; füleimet fölnyitottad; égőáldozatot és + bűnért való áldozatot sem kívántál.
Zsolt. 40.8
Akkor azt mondtam: Ímé jövök; a könyvtekercsben írva van felőlem,
Zsolt. 40.9
Hogy teljesítsem a te akaratodat; ezt kedvelem, én Istenem, a te törvényed keblem közepette * van.
Zsolt. 40.10
Vígan hirdetem az igazságosságot a nagy gyülekezetben; ímé, nem tartom vissza ajkamat, te tudod, óh Uram!
Zsolt. 40.11
Igazságosságodat nem rejtem el szívemben, elmondom a te hűségedet és segítségedet; nem titkolom el kegyelmedet és igazságodat a nagy gyülekezetben.
Zsolt. 40.12
Te, Uram, ne tartsd vissza tőlem irgalmadat; kegyelmed és igazságod mindig megóvnak engem.
Zsolt. 40.13
Mert bajok vettek engem körül, a melyeknek számuk sincsen; utolértek bűneim, * a melyeket végig sem nézhetek; számosabbak a fejem hajszálainál, és a szívem is elhagyott engem.
Zsolt. 40.14
Tessék Uram néked, hogy megments engemet; siess * Uram segítségemre!
Zsolt. 40.15
Szégyenüljenek * meg és piruljanak mind, a kik életemre törnek, hogy elragadják azt; riadjanak vissza, gyalázat érje, a kik bajomat kívánják.
Zsolt. 40.16
Pusztuljanak el * az ő gyalázatosságuk miatt, a kik azt mondják nékem: Hehé, hehé!
Zsolt. 40.17
Örülnek * és örvendeznek majd mindazok, a kik téged keresnek; azt mondják mindenha: Magasztaltassék fel az Úr, a kik szeretik a te szabadításodat.
Zsolt. 40.18
Rólam is, noha én szegény * és nyomorult vagyok, az én Uram visel gondot. Te vagy segítségem, szabadítóm, oh Istenem, ne késsél!
