Zsolt 27
Zsolt 27
Zsolt 27.1
(Dávid zsoltára.) Világosságom és üdvösségem az Úr - kitől félnék? Életem oltalmazója az Úr - kitől rettegnék?
Zsolt 27.2
Ha rám törnek a gonoszok, hogy elemésszék testemet, elleneim és ellenségeim megtántorodnak és a földre zuhannak.
Zsolt 27.3
Ha hadsereg áll is velem szemben, szívem akkor sem remeg. Ha harcra kelnek ellenem, akkor is bizakodom.
Zsolt 27.4
Egyet kérek az Úrtól, csak egy a vágyam: hogy életem minden napján az Úr házában lakjam. Hogy élvezhessem az Úr édességét, és szemlélhessem szent templomát.
Zsolt 27.5
A bajnak napján elrejt hajlékában, megvéd sátrának oltalmában, és sziklára állít engem.
Zsolt 27.6
Ezért magasra emelhetem fejem, ellenségeim fölé, akik körülvesznek. Hajlékában dicsőítő áldozatot mutatok be, hangszeren játszva énekelek az Úrnak.
Zsolt 27.7
Uram, halld meg hozzád kiáltó szavam, könyörülj rajtam és hallgass meg engem!
Zsolt 27.8
Szívem ezt sugallta: „Keresd tekintetét!” Uram, a te arcodat akarom keresni.
Zsolt 27.9
Ne rejtsd el előlem arcodat, ne taszítsd el szolgádat haraggal! Te vagy oltalmazóm, ne utasíts vissza, Istenem, megmentőm, ne hagyj el végképp!
Zsolt 27.10
Ha apám, anyám el is felednének, az Úr akkor is fölemelne.
Zsolt 27.11
Uram, mutasd meg ösvényedet, s ellenségeim miatt vezess sima úton!
Zsolt 27.12
Ne szolgáltass ki ellenségem bosszújának! Hiszen hamis tanúk lépnek föl ellenem, férfiak, kik gonoszat forralnak.
Zsolt 27.13
De biztos vagyok benne: meglátom az Úr dicsőségét az élők honában.
Zsolt 27.14
Ezért remélj az Úrban és légy erős, légy bátorsággal és bízzál az Úrban!
