Zsolt 52
Zsolt 52
Zsolt 52.1
(A karvezetőnek tanítóköltemény Dávidtól,
Zsolt 52.2
amikor az edomita Doeg jött, és jelentette Saulnak: Dávid bement Achimelek házába.)
Zsolt 52.3
Mit dicsekedsz gazságoddal minden nap, te, hatalomnak embere?
Zsolt 52.4
Az eszed azon jár, hogyan árthass, nyelved, mint éles kés, rágalommal sebez.
Zsolt 52.5
Jobban szereted a rosszat, mint a jót, jobban a hazugságot, mint az igaz szót.
Zsolt 52.6
Csak a romlást hozó szavakat kedveled, te álnok nyelv!
Zsolt 52.7
Ezért megsemmisít és örökre eltaszít az Isten. Kiragad sátradból, kitép az élők földjéből.
Zsolt 52.8
Az igazak borzalommal nézik majd s gúnyolódnak rajta:
Zsolt 52.9
„Nézzétek, aki nem Istennél keresett oltalmat, aki a gazdagság teljére hagyatkozott, azt, aki gonoszsága révén lett hatalmas!”
Zsolt 52.10
Én azonban, mint zöldellő olajfa, olyan vagyok Isten hajlékában, mindig reménykedem Isten irgalmában.
Zsolt 52.11
Áldani foglak mindörökké, mivel ezt művelted, és jóságos nevedet hirdetni fogom azok előtt, akik hűségesek hozzád.
