gáborjáni SZABÓ SÁMUEL
gáborjáni SZABÓ SÁMUEL
Sz. Sámuel ref. lelkész és Peleskey Erzsébet fia. (Nyír-) Hodász, Szatmár m., 1826. febr. 14., ref. Tanulmányait a debreceni ref. kollégiumban végzi (1842-1846.). Joggyakornok. Nőtlen. (Felesége 1865- veskóczi Budaházy Emília, meghalt Debrecen, 1902.)
1848. szeptemberétől a Szatmár megyei önkéntes nemzetőrcsapat katonája. Nov. 14. Désnél megsebesül, de 1849. januárjában visszatér alakulatához, mellyel Bem tábornok alatt részt vesz az erdélyi harcokban. Március elején Medgyesnél ismét sebet kap. Májusban hadnagy lesz az alakulatából szervezett, illetve Szatmár megyei újoncokkal feltöltött 88. honvédzászlóaljnál, továbbra is az erdélyi seregben. Július 20. Ihász Dániel alezredes Vöröstoronyi szorost őrző dandárával az orosz csapatok a Havasalföldre szorítják. Rimnikben megadják magukat a törököknek.
1849. dec.11. és 1850. jan. 26. a sumlai táborban tartózkodik. 1851. aug. 2. Angliából egy magyar emigráns csoporttal New Yorkba érkezik. 1861. hazatér, Debrecenben telepedik le. 1867 - 1872. Debrecen város főkapitánya. 1890. a Szatmár megyei Honvédegylet tagja, debreceni birtokos, a város törvényhatóságának tagja. † Debrecen, 1901.ápr. 1.
Mikár Zs. II. 288., Tört. Lapok 1894. 18., Vas. Újs. 1901/14.és 1902/13., Veress Sándor I. 110., 115., Hajnal István 680., Jánossy Dénes I. 562., Szalczer Sándor 354., Gyászjel. OSzK
