KELLEMEN KÁROLY FERENC
KELLEMEN KÁROLY FERENC
Bragora, Dalmácia, 1816. Német, nem nemes, r. kat. Az 52. gyalogezed pécsi ezred nevelőintézetben végez. 1834- közvitéz, 1843- őrmester, 1848. szept. 11- alhadnagy az említett, Ferenc Károlyfőherceg nevét viselő gyalogezredben. Nőtlen. (Felesége Kincses Katalin lett, meghalt 1880.)
Okt. (1.)- hadnagy, ezrede szállító házának parnacsnoka Pécsen, a honvédsereg kötelékében. Decembertől főhadnagy Nemegyei Bódog őrnagy dunántúli népfelkelő seregében, 1849 januárjától a bácskai hadszíntéren. Márc. 16 (16.)- főhadnagy, majd százados az említett seregből alakult (második) 7. honvédzászlóaljban a bácskai (IV.) hadtestnél. Jún. 11. fogságba esik az Újvidéknél vívott összecsapásban.
A császári hadbíróság halálra (Pest, 1850. jan. 7.), ill. 16 év várfogságra (jan. 10.) ítéli. 1852. kegyelmet kap (Péterváradról szabadul). 1855- a Duna Gőzhajózási Társaság pénztárnoka Mohácson. 1867. a Baranya megyei Honvédegylet tagja. † Mohács, 1878. nov. 20.
KAW: Gb. 52. LIR 1841-1850 10/163., MOL: Hm. Ált. 1848. 12903 és 1849. 6620., Közlöny 1849/57., HL: 1848-1849 44/151., Uo.: Gen. Kommando 3., Uo.: Pesti hadb. 1850-1/21., Mikár Zsigmond I. 9., Szinnyei: Magyar írók V. 1397., Gyászjel. OSzK.
