OSVADIĆ, ANTUN (ANTAL)
OSVADIĆ, ANTUN (ANTAL)
Sumeghe, Gradiskai határőrezred, Horvátország 1819. jan. 19. Apja cs. kir. főhadnagy. Horvát, nem nemes, r. kat. A bécsújhelyi katonai akadémián végez (1830-1836.), majd hadfi, 1844- alhadnagy, 1848. febr. 1- hadnagy a 2. Sándor gyalogezredben. Nőtlen. (Felesége Utsch, Theresia lett, meghalt Terezín, 1857.)
Júliusban a verbászi táborba vezénylik, részt vesz a szerb felkelők elleni harcokban. Szept. 27- cs. kir. főhadnagy. Októberben ezredével csatlakozik a honvédsereghez, a verbászi tábor térparancsnoka lesz. E beosztásában dec. 21 (16.)- alszázados ezrede állományában. 1849. jan. 13. elbocsátásáért folyamodik, internálják Szegedre. Jún. 18. szabadon engedik.
A szabadságharc után visszaveszik a császári hadseregbe, 1879. a 70. gyalogezred ezredeseként vezérőrnagyi címmel vonul nyugalomba. † Bécs, 1909. aug. 1.
Svoboda: Die Zöglinge 645., Uő.: Die Theres. MA II. 12-13., KAW: Staabsoffiziere III. 510., Uo.: Generäle I. 302., Közlöny 1849/1., 139., MOL: Hm. Ált. 1849. 11., 192.
