báró JOVICH, ISTVÁN
báró JOVICH, ISTVÁN
Újgradiska, Pozsega m., Horvátország, 1774. (1777.?). Szerb születésű, görög keleti vallású. Nyugalmazott vezérőrnagy (1846-ig szolgált), Óbecsén él. Nős, gyermektelen.
1848 tavaszán közreműködik a Bács megyei nemzetőrség szervezésében. Jún. 13. a magyar kormány felterjesztésére Eszék várparancsnokává nevezik ki. Aug. 31. a magyar-horvát konfliktusban semlegességi nyilatkozatot tesz. Okt. 18. az Országos Honvédelmi Bizottmány követelésére kitűzi a magyar zászlót, majd – az olasz és magyar legénységű cs. kir. csapatokból álló várőrség nyomására – a várba engedi a gr. Batthyány Kázmér kormánybiztossal érkező honvédzászlóaljat (okt. 22.). Kérésére hamarosan nyugalmazzák (okt. 26.).
A szabadságharc után Bécsben halálra (1850. márc. 15.), ill. 20 év várfogságra (jún. 13.) ítélik. 1859. kegyelmet kap, még ez évben elhunyt bánsági birtokán.
Gelich Rikhárd I. 361-365., Vukovics Sebő 210., Thim József I. 310., II. 400., V. Waldapfel Eszter I. 358., Rabár Ferenc passim, KLÖM XIII. 171-172., 264., MOL: Hm. Ált. 1848. 8887., KAW: Milit. Gouv. zu Wien 835., Uo.: Generäle I. 185.
