AULICH LAJOS
AULICH LAJOS
Pozsony, 1793. aug. 25. A. Flórián vendégfogadós és Kis(er) Terézia fia. Vagyontalan polgári származású, német anyanyelvű, r. kat. Tanulmányait egy katonai jellegű nevelőintézetben végzi. 1812. beáll a 2. gyalogezredhez, részt vesz az utolsó napoleoni háborúban. 1813- zászlós, ill. alhadnagy, 1822- főhadnagy, 1831-százados, 1844- őrnagy, 1848. áprilisától alezredes, a 2. Sándor gyalogezred 1. zászlóaljának parancsnoka Pozsonyban. Nőtlen (haláláig).
1848 májusában ezredével a magyar hadügyminisztérium alá rendelik, melynek utasítására júliusban a verbászi táborba vonul. A szerb felkelők elleni harcolva kitünteti magát a Szenttamás elleni aug. 19-i és szept. 21-i támadásnál. Okt. 24 (15)- honvéd ezredes, szabadságharchoz csatlakozott ezredének parancsnoka, továbbra is a bácskai hadtestnél. Novemberben ezrede 2. és 3. zászlóaljával Pozsonyba, Görgei tábornok fel-dunai seregéhez vezénylik. December második felében, a császári fősereg támadásakor, ő vezeti a sereg Duna-balparti részének visszavonulását. 1849. jan.5. Görgei Vácon a hadtest egyik hadosztályának parancsnokává nevezi ki. Részese a hadtest Váctól Kassáig tartó hadmenetének, az ennek során vívott összecsapásoknak, majd a császári fősereggel vívott febr. 26 - 27-i kápolnai csatának. Febr. 25 (18)- tábornok (vezérőrnagy). Márc. 8- a II. hadtest (korábban Központi Mozgó Sereg) parancsnoka a Feldunai hadseregben. (Április első hetében a VII. hadtest parancsnoka, de azután ismét átveszi a II. hadtest irányítását.) Az áprilisi hadjárat első szakaszában (gödöllői hadművelet) hadtestével az említett hadsereg tartalékát képezi, csapatainak bevetésére csak Isaszegnél (ápr. 6.) kerül sor. Itt tanúsított helytállásáért ápr. 14. kitüntetik a Magyar Katonai Érdemjel 2. osztályával. (Az érdemjel 3. osztályát már korábban megkapta.) Április második felében hadtestével , valamint a parancsnoksága alá helyezett Asbóth Lajos alezredes vezette 12. hadosztállyal Pest előterében leköti a császári fősereg zömét, miközben a Feldunai sereg főerői az ellenséget megkerülve felmentik Komárom várát. Buda bevételét (máj. 21.) követően betegszabadságra távozik. Júl. 14- a Szemere kormány hadügyminisztere Szegeden, majd Aradon. Görgei seregéhez csatlakozva Világosnál teszi le a fegyvert.
A császári hadbíróság Aradon kötél általi halálra ítéli (1849. szept. 26.). Az ítéletet az uralkodó jóváhagyását követően okt. 5. kihirdetik, majd másnap végrehajtják.
Gelich Rikhárd II. 322-323., Katona Tamás I-II., Kedves Gyula: Aulich Lajos in Vértanúk könyve 89-94., KLÖM. XIII-XIV. (ld. XIV. 916.), XV. (ld. 902.), Közlöny 1849/47., 151., MOL: Hm. Ált. 1849. 3980., 17364., HL: Aradi hadb. 112/24., 2/179., Vas. Újs. 1890/40., Merényi-Metzger Gábor akvi. adatai, potré: Gracza György I. 347., Rózsa-Spira 36 4., Hadtört. Múz. Fotóa.
