eleméri és ittebei KISS ERNŐ
eleméri és ittebei KISS ERNŐ
Temesvár, 1799. júl. 3., ker. júl. 17. K. Ágost vagyonos földbirtokos és Bogdanovics Anna fia. Magyar-örmény születésű, r. kat. Tanulmányaita bécsi Theresianumban végzi. 1818- hadfi, 1820- hadnagy, 1824- főhadnagy a 3. dzsidásezrednél, 1826. kilép a szolgálatból. 1828. reaktiválják a 6. vértesezredhez. 1829- százados, 1836- őrnagy, 1838- alezredes a 6. huszárezredben. 1839. áthelyezik a 10. huszárezredhez. 1845- ezredes, a 2. Hannover huszárezred parancsnoka. Özvegy (felesége 1826- szentgyörgyi Horváth Krisztina volt, meghalt 1827.), élettársaTurák Anna négy természetes gyermek apja.
A Temesi bánságban (Újpécs központtal) állomásozó ezredével 1848. májusában a magyar hadügyminisztérium fennhatósága alá kerül, majd júniustól részt vesz a szerb felkelők elleni harcokban. A nagybecskereki dandár parancsnoka, nevéhez fűződik az első komolyabb siker, a perlaszi tábor bevétele (szept. 2.). Szept. 8-12. visszaveri a szerbek Aradác és Elemér elleni támadását. Ezt követően a Jellačićcsal szemben álló sereghez rendelik (ő a kiszemelt parancsnok, amennyiben Móga tábornok nem vállalná a harcot). Okt. 12 (1.)- honvéd tábornok (vezérőrnagy), a bánsági hadtest parancsnoka. Okt. 12 - 14. csapatai visszaveri a szerbek Óbecse, Törökbecse és Nagykikinda ellen intézett támadását, mellyel azok el szerették volna vágni egymástól a bácskai és a bánsági magyar erőket. Ezt követően két hadjáratot indít az ellenség bánsági állásainak felszámolására, de ezek kudarccal végződnek (Tomasevác, dec. 5., ill. Pancsova, 1849. jan. 2.). A tevékenységével elégedetlen tisztikar fellépésére, 1849. jan. 9. távozik a hadtest éléről. Febr. 3 (1848. dec. 22.). altábornaggyá és országos főhadparancsnokká nevezik ki. A kormány mindenkori székhelyén működő Országos Főhadparancsnokság a honvédsereg tisztjeinek és katonáinak személyes ügyivel foglalkozó adminisztratív szerv volt. Kiss Ernő ennek vezetése mellett a hadsereg főfelügyelőjének szerepét is betölti, valamint a szabadságharc végéig több alkalommal helyettesíti a mindenkori hadügy- minisztert. Tevékenységét a Magyar Katonai Érdemjel 2. osztályával ismerik el (márc. 8.). Görgei seregéhez csatlakozva Világosnál teszi le a fegyvert.
Aradon, a császári hadbíróság ítélete alapján (1849. szept. 21., ill. okt. 5.), lőpor és golyó általi halállal végezték ki (okt. 6.).
Hegedüs János: Kiss Ernő az aradi vértanú hős emléke, Nagybecskerek, 1906., (portré ui.) Nagy Iván pótkötet 311., Gelich Rikhárd I. 260-262., Katona Tamás I-II., Breit József I. 22., 25., Olchváry Ödön 21., 34-37., 66-70., Pelyach István: Kiss Ernő in Vértanúk könyve 40-45., KLÖM. XIII-XIV. (ld. XIV. 955.), XV. (ld. 925.), KAW: Gb. 2. HR. 1841-1848. 12/125., HL: Aradi hadb. 113/24 2/179., Közlöny 1848/125., 1849/19., 21., Szül. akv.: Mormon gyűjt. 1190347., portré: Gracza György I. 271., Rózsa-Spira 357.
