gyulai GAÁL MIKLÓS
gyulai GAÁL MIKLÓS
Zalaszegvár, Zala m., 1799. febr. 14. G. Mihály közbirtokos, megyei törvényszéki ülnök és Bachó Krisztina fia. Magyar, r. kat. Tanulmányait a bécsi hadmérnöki akadémián végzi (1811-1818.). 1818- hadfi, 1819- hadnagy, 1821- főhadnagy, 1825- százados, 1841- őrnagy, 1846- alezredes a hadmérnök karnál, az adriai tengermelléki erődök mérnökkari felügyelője. 1848. szept. 30. kérésére nyugalmazzák. Felesége 1830- Gaál Vilma (meghalt 1883.), öt gyermek apja.
1848. szept. 17. csatlakozik a Jellačić elől visszavonuló magyar sereghez, a vezérkarhoz osztják be. Okt. 24- Perczel Mór tábornok hadoszlopának vezérkari főnöke, közreműködik a Dunántúl délnyugati felének felszabadításában és a stájerországi betörésben (Friedau, nov. 8.). Dec. 18 (1)- ezredes, az aradi ostromsereg parancsnoka. 1849. jan. 13 (1)- tábornok (vezérőrnagy). Febr. 7-8. egy 10 ezer főnyi császári sereg, mely Temesvár felől érkezik, feltöri csapatainak az aradi vár körül kiépített ostromzárát. A vereség következtében felmentik beosztásából (febr. 25.). Az ellene indított vizsgálat azonban felmentésével zárul (márc.21 - máj. 4.). Máj. 10- a honvédsereg hadmérnök karának igazgatója (parancsnoka). Elkészíti Magyarország erődítési tervét. Május második felében megkezdi a Tapolca-Városlőd- Marcalhida- Karakó-Tihany vonalán) tervezett védelmi vonal (sáncrendszer) kiépítését. (Ez a császári fősereggel vívandó harcokat lenne hivatott segíteni.) Megszervezi az ennek kiviteléhez szükséges közmunkát, és védelmet (Veszprém és Zala megye nemzetőrsége egy részének mozgósításával), valamint egy honvéd utászosztályt alakít. A Feldunai sereg győri vereségével (jún. 28.), ill. a szegedi összpontosítási tervvel megbízatása aktualitását veszti, júl. 7. leállítja az építkezést. Júl. 17. nyugalmazását kéri. Júl. 24. nyugállományba helyezik.
A szabadságharc után bujkál, majd jelentkezik a császáriaknál (1849. szept. 12.) Aradon előbb 15 évre (dec. 18.), majd Haynau utasítására (aki enyhének találta a büntetést) 1850. febr. 24. kötél általi halálra ítélik. Haynau ezt 20 év várfogságra változtatja (febr. 28.) Aradon raboskodása alatt megírja a szabadságharcról szóló emlékiratait (a német nyelvű kézirat a Hadtörténeti Levéltárban található). A pesti rabkórházban halt meg, 1854. nov. 30. (Abonyban temették el.)
Gatti, Friedrich II. 697., Bőhm Jakab: Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok emlékiratai az 1848/49. évi magyar szabadságharcról, HK. 1985/I., Szarka Lajos: A tábornok bére, Hévíz, 1997., Bajzik László: A zala vármegyei Szegvártól az abonyi temetőig Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok élete és működése 1848-49-ben, h.n., 2015., KLÖM. XIII-XIV. (ld. XIV. 935.), XV. 529., 771., V. Waldapfel Eszter II. 89-90., 100- 102., 403., Hazánk s a Külföld 1868/21., HL: 1848-1849. 40/268 a., Uo.: 1848/49 40/268 a, Uo.: Aradi hadb. 113/11 2/363., MOL: Hm. Ált. 1848. 6384.,Uo.: Bm. Honv. segély 1867. 2624., portré: Hadtört. Múz. Metszetgyűjt.
